Magyar tudós nyerte az IgNobelt

Gondolkozott-e már Ön azon, hogy a túlfűtött homoszexuális kacsák miért dugják meg előszeretettel halott fajtársaikat? Vagy tudta-e Ön, hogy a köldökpiszok alapszínárnyalata kékes? És mit szól azokhoz, akik komoly tudósnak nevezik magukat, miközben ilyen tudományos kérdések után kutatnak? Ön bizonyára arra gondol, ezek a tudósok britek, de nem, sőt, a másként gondolkodó kutatóknak járó Ig Nobelt idén egy magyar vitte el.

A világ titkai

Az Ig Nobel-díjat egy tudományos humorral foglalkozó magazin ítéli oda különc kutatásoknak, amelyek előbb megnevettetik, de aztán elgondolkodtatják az embert. A tudományos körökben nyílván közutálatnak örvendő társaság keménymagja Marc Abrahams, a Harvardi Egyetem matematikusa, aki elmondta: azok kapják a díjat, akik valami olyat adtak a világnak, amit nem lehet, vagy nem szabad megismételni.

Az idei mezőny még a megszokotthoz képest is erősnek mutatkozott: volt itt cukormázban úszó tudós, kiderült, hogy milyen a békák szaga, amikor idegesek, ahogy az sem titok többé, hogy Yoshiro Nakamatsz mit evett az elmúlt 34 évben. Hogy mégis egy részben magyar felfedezés vitte el a fődíjat, az a pingvinek fingási szokásainak köszönhető.

Még 1993-ban történt, hogy Victor Benno Meyer-Rochow, a Brémai Egyetem kiválósága az Antarktiszra érkezett, és elcsodálkozott azon, hogy a repülésre képtelen szárnyasok milyen dinamikusan ürítenek. Fényképezett, filmezett, aztán a felvételeket évekkel később megmutatta diákjainak, akiket szintén lenyűgöztek a pingvinfészkeket körülvevő ürülékcsíkok. A tudós ekkor jött rá, hogy egy eddig alulkezelt problémával áll szemben, ezért elhatározta, hogy leleplezi a pingvinben uralkodó nyomásviszonyokat. Kutatásaiban egy magyar kutató, Gál József segítette.

Utánégető

Fotók segítségével a széklet röppályájából és konzisztenciájából arra a következtetésre jutottak, hogy a pingvinek 60 kilopascal nyomással lökik ki magukból székletüket. A csodálatos madarak tehát az embernél tapasztalt nyomóerő négyszeresével tisztítják bélrendszerüket. Bár természetesen a pingvinek fizikai adottságai is számítanak a hatótávolság szempontjából, a tanulmányból kiderül az az alapigazság, mely szerint fontosabb a nyomás, mint a kloáka átmérője.

Ez a felfedezés pedig meghozta a sikert, a német-magyar kutatópáros a fődíjat nyerte el az itteni idő szerint péntek hajnalban megrendezett díjátadó ünnepségen. Nehéz lehetett dönteni, hiszen mindegyik kategóriában erős indulókkal kellett szembenézniük Gáléknak.

Hosszú kísérlet

Ott van például Greg Miller, aki képes volt feltalálni a kutyaheregolyó-implantátumot: a prolipropilénből, vagy a tehetősebbeknek szilikonból készült kiegészítés visszaadja a kasztrált kutyák önbecsülését, és segít átvészelni a traumát, olvasható Miller weboldalán. Aki csivavát herél, jobban jár, egy apróbb golyó ugyanis mindössze 84 dollárba kerül (párban 159 dolcsi a here), míg a dogoknak szánt 2,5 centis darabot 129 dollárért vághatjuk zsebre.

Brian Gettelfinger és Edward Cussler azt próbálta kideríteni, hogy miben ússzunk, ha muszáj: vízben, vagy cukorszirupban? A kísérletekből kiderült, hogy nincs különbség, mindegyikben ugyanakkora végsebességet lehet elérni, ami a fődíjhoz nem, de a kémiai díjhoz mindenképp elég volt. Hozzájuk képest meglehetősen statikus képet mutat az a tudóscsoport, amelyik 78 éve figyeli, ahogy egy megfagyott kátránygömb olvadozik, és cseppjei átfolynak egy tölcséren. A generációkon átívelő kutatás kilencévente ünnepel, átlagosan ilyen gyakran olvad ki egy csöpp a fekete masszából. Mutatványuk a fizikai díjra volt elég.

A díjazottak között további nagyágyúkat találhatunk: a békedíjat Claire Rind és Peter Simmons, a Newcastle Egyetem tanárai vihették el, amiért hosszasan tanulmányozták a sáskák agytevékenységének változásait, miközben a Csillagok Háborúja különböző kulcsjeleneteivel szórakoztatták a kiszolgáltatott ízeltlábúakat. A biológiai díjat egy nemzetközi kutatócsoport kapta, ők azzal foglalkoztak, hogy kiderítsék: milyen szagot árasztanak az ideges békák?

Nem ért rá

A gazdasági díjat a már nálunk is bemutatott menekülő ébresztőóra kifejlesztője vihette el, az irodalmi díjat a nigériai levelek névtelen írói kapták, az élelmezési díjat pedig a tokiói Yoshiro Nakamatsznak adományozták, aki egy furcsa meggyőződéstől vezérelve mindent lefotóz, majd kielemez, amit az elmúlt 34 évben megevett.

A díjátadó ceremónia a szokásoknak megfelelően papírrepülő-dobálással végződött, de egy különbség mégis volt a hagyományokhoz képest: a hajtogatott gépeket ezúttal nem Roy Glauber kotorta össze, neki ugyanis más dolga akadt. A tudós Stockholmba utazott, mert idén ő nyerte el a fizikai Nobel-díjat, az optikai koherencia kvantumelméletének kidolgozásáért. Dr Abrahams a ceremónia végén sorban felhívta a jelölteket, és sok szerencsét kívánt nekik a későbbiekre nézve, ha idén nem sikerült nyerniük, még többet, ha sikerült.