Susan Benoff kutatónő (North Shore-Long Island Jewish Research Institute) a New Scientist-nek elmondta: nem számítottak arra, hogy az ólomnak ilyen nagy szerepe lehet a termékenységre, mivel egyik férfin sem jelentek meg az ólommérgezés tünetei. Benoff szerint a felfedezés nemcsak a mesterséges megtermékenyítési programban résztvevő párokra érvényes, hanem mindenkire.
A nehézfémek nehezítik a termékenyítést
A spermiumon végzett kísérletek kimutatták, hogy a magas ólomszint miatt a spermium nehezebben tudja megtermékenyíteni a petesejtet. Az ólomszint és a termékenység közötti összefüggést egy másik kísérlet is bebizonyította; ebben kilenc termékeny férfi spermáját egyre nagyobb ólomszennyezésnek tették ki.Benoff és más kutatóintézeteknél dolgozó kollégái megvizsgálták az ólom, a cink és a kadmium spermára gyakorolt hatását. A spermamintákat olyan férfiaktól vették, akik párjukkal mesterséges megtermékenyítési programra jelentkeztek. A férfiakkal kitöltettek egy életmóddal és munkahelyi körülményekkel foglalkozó kérdőívet, hogy megpróbálják kiszűrni a zavaró tényezőket.
Az erősen ólmozott spermiumok fején kevesebb olyan receptor volt, amely a petesejt külsején található cukrokhoz képes kapcsolódni, valamint nehezebben jutottak be a petesejtbe. Benoff szerint ez azért lehetséges, mert az ólom átveszi a kalcium helyét, amely nélkülözhetetlen a spermium rendes működéséhez. Elmondása szerint az a tény, hogy a munkahelyén egyik férfi sem kaphatott nagyobb dózist azt mutatja, hogy az expozíciós határértékeket újra át kell gondolni. A Nemzetközi Kémiai Biztonsági Kártyák (International Chemical Safety Cards - ICSC) alapján Magyarországon 0.15 mg ólom megengedett egy köbméter levegőben, az Egyesült Államokban 1,5 mikrogramm a határérték.