Lázár, Olimpia
-2 °C
3 °C

Polónium, a kémgyilkos

2006.11.27. 13:05
Brit orvosok szerint a radioaktív polónium végzett a múlt héten meghalt orosz exkémmel, Alekszandr Litvinyenkóval. Bár megvizsgálnak mindenkit, aki a férfival érintkezésbe lépett, valószínűtlen, hogy az anyag másra is káros hatással volt.

A brit Egészségvédelmi Hivatal (Health Protection Agency, HPA) pénteken jelentette be, hogy polóniumot találtak az egy nappal korábban elhunyt orosz férfi szervezetében. "Ilyesmire még nem volt példa Nagy-Britanniában" - nyilatkozta a HPA igazgatója, Pat Troop. "Először fordul elő, hogy radioaktív anyaggal mérgeznek meg itt valakit." Bővebben a gyilkosságról és az összeesküvés-elméletekről >>>

Nem természetes méreg

Litvinyenko halálának közvetlen oka szívelégtelenség volt, de a polónium gyakorlatilag minden belső szervét károsította. A kémet november elsején mérgezték meg, de csak napok múlva ment orvoshoz. Kezdeti tünetei hajhullás, kiszáradás és hányás voltak. A vizsgálatok során kiderült, hogy a férfi fehérvérsejtjeinek a száma igen alacsony, ekkor kezdtek radioaktív anyagra gyanakodni. (Bővebben a KGB módszereiről>>>

Dudley Goodhead mutagén sugárzásokkal foglalkozó biológus a NewScientistnek elmondta, hogy a kém szervezetébe a polónium egyik radioaktív izotópja, a polónium-210 került. Ezt az anyagot valamilyen oldható sóval, például polóniumnitráttal juttatták Litvinyenkóba, valószínűleg a férfi ételét mérgezték meg vele. A polónium a természetben ritkán és kis mennyiségben fordul elő, az iparban viszont használják antisztatikus tulajdonságai miatt. Mesterséges előállítása úgy történik, hogy bizmutot bombáznak neutronokkal - Goodhead szerint a gyilkos anyag olyan létesítményből származhat, ahol ilyesmivel foglalkoznak.

Mást nem károsított

A polónium felezési ideje 138 nap, 210-es izotópja a stabil 206-os ólommá bomlik, miközben alfa részecskéket bocsát ki. Ezek a két protonból és két neutronból álló részecskék az emberi bőrön nem hatolnak át, a belső szerveket viszont károsítják, és rákot is okozhatnak. A volt kém szervezetében nagy mennyiségben kellett jelen lennie az izotópnak, a szakértők legalább 5 grayt feltételeznek (A gray a sugárzás biológiai hatásának mértékegysége, a szövet által elnyelt energiát jelöli: 1 gray = 1 joule/kg.) A pontos mennyiséget további vizsgálatok során derítik ki.

Mivel az alfa részecskék hatása rövid távú, és a bőrön sem hatolnak át, valószínűtlen, hogy károsodás érte azokat, akik az utóbbi hetekben kapcsolatban álltak Litvinyenkóval. Emellett a közönséges tisztálkodás még jobban csökkenti a rizikót. Ennek ellenére a HPA megvizsgál minden olyan személyt, aki találkozott a férfival, és tervet dolgoznak ki arra, hogyan lehet biztonságosan felboncolni a volt kémet.

Hazafias elem

A 84-es rendszámú polóniumot Marie Sklodowska-Curie fedezte fel 1897-ben a radioaktív urán egyik bomlástermékeként. Madame Curie szülőhazájáról, Lengyelországról (latinul Polonia) nevezte el az elemet. Az ország akkoriban osztrák, orosz és porosz megszállás alatt volt, és nem ismerték el önálló államnak - a tudós a névadással akart tiltakozni ez ellen.

A radioaktív anyaggal való mérgezés ritka, de nem új keletű módszer a titkosszolgálatoknál. A volt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi a hidegháború idején egy másik elemmel, a szkandiummal próbálta eltenni láb alól a dezertőröket.