|
A NASA "robotgeológusa"
|
Három év múlva két marsjárót is küldenek a vörös bolygóra, jelentette be a NASA csütörtökön. A 120 centi magas magas, 150 kiló tömegű járművek víz nyomait keresik majd a bolygó felszínén. A két terepjárót különböző területekre küldik, egyikük biztonságosnak tűnő terepen landol majd 2004-ben, míg a másik kockázatosabb környezetbe érkezik.
Mindkét marsjárót Delta II hordozójárműveken lövik fel Cape Canaveralból, az egyiket 2003 június elején, a másikat néhány héttel később. Hét hónapos út után a Pathfinder küldetésnél alkalmazott légzsákos módszerrel landolnak majd a járművek a Marson.
Légzsákos landolás
|
A miniterepjárók víz után kutatnak a Marson
|
A landolóegység zuhanását ejtőernyő fékezi majd, a jármű légzsákokba burkolva ütközik a Mars felszínébe, ahol tíznél is többször fel-felpattanva akár egy kilométer messzire is gurulhat a landolás helyszínétől. Miután megállapodott az egység, a légzsákok leeresztenek és visszahúzódnak. A virágszerűen kinyíló védőburokból előgurul a terepjáró, és szemügyre veszi környezetét, amelyről 360 fokos színes képet és infravörös panorámafelvételt készít. Ezután elindul, hogy felderítse a terepet.
Karja végén kamera
A robotgeológusok műszerei
| |
Panorámakamera
A kamera 360 fokos panorámafelvételeinek alapján a tudósok kiválaszthatják a legérdekesebb távoli kőzetformációkat. A kép felbontása háromszorosa a Pathfinder küldetés során használt kameráénak.
Mini hőemissziós spektrométer
Ez az eszköz infravörös panorámaképet ad a robot környezetéről, melyből számos kőzet anyaga is megállapítható. Olyan ásványokat keresnek majd vele, amelyek víz hatására keletkeztek.
Mössbauer spektrométer
A robotkarra szerelt műszerrel kimutathatók a vasat tartalmazó kőzetek, megállapítható, hogy milyen szerepet játszott a víz kialakulásuk során, továbbá a vastartalmú kőzetek eróziója is.
Alfa proton röntgen spektrométer
Ez a műszer a Sojourner műszerének továbbfejlesztett változata. Kimutatja a leggyakoribb elemek koncentrációját, amelyből a tudósok következtethetnek a kőzetek kialakulására és változására.
Mikroszkopikus kamera
A kőzetek és talajok szerkezetének finom részletei is látszanak a kamera képein. A tudósok következtethetnek a víz hordta üledékek mozgására és lerakódásának okára.
|
|
 |
Míg a három évvel ezelőtti Pathfinder küldetésnél a leszállóegységen és a kis Sojourner járművön is voltak tudományos műszerek, a Mars Geológiai Roverek valamennyi műszert fedélzetükön hordozzák. Az alacsony terepjárókra szerelt tíz kamera képét a NASA az interneten élőben sugározza majd. Egy mikroszkopikus kamerát és a spektrométereket ,,karnyújtásnyira" tartja a járműtől egy robotkar, a mikroszkopikus kamerával erős nagyításban tanulmányozhatók a környezet részletei. A robotkar végére szerelt kőtörő eszközzel a roverek a sziklák belsejéhez is hozzáférhetnek, hogy spektrométereikkel és videokameráikkal megvizsgálják a kőzeteket.
Három hónapig élnek a geológusok
A két robotgeológus jóval okosabb lesz a Sojournernél: míg a kis járművet kézzel kellett irányítani a Földről, a nagy terepjárók maguktól is ki tudják kerülni az akadályokat. A két jármű naponta 90 métert tud megtenni, annyit, mint a Sojourner egész élettartama során. A NASA szerint a terepjárók napelemei legalább 90 marsi napig, vagyis 2004 áprilisának végéig el tudják látni árammal a gépeket. A marsi por ennyi idő alatt fedi be a napelemeket, megfosztva a járműveket energiaforrásuktól.
Presztízsküldetés
Az űrhivatal ezzel a 600 millió dolláros küldetéssel visszanyerheti a korábbi, amatőr hibáktól hemzsegő marsi küldetések során megtépázott hírnevét. Mint ismeretes, a Mars Polar Landert tavaly decemberben veszítették el, mivel navigációs hiba következtében a bolygó felszínébe ütközött. A Polar Landerrel együtt megsemmisült a két miniszonda is, melyeket a marsi talajba akartak belőni a tudósok. Két hónappal azelőtt pedig a bolygó klímájának vizsgálatára szánt Mars Climate Orbiter szondát veszítette el az ügynökség, mivel a földi irányítócsapat egyik része méterben, a másik azonban lábban számolta a távolságokat, a bolygó körüli keringésre tervezett szonda így lezuhant. Az első robotgeológus kifejlesztése és felbocsátása mintegy 300-450 millió dollárba kerül, a másodikat azonban már feleennyiből meg tudják építeni a NASA Jet Propulsion Laboratory mérnökei.
Földi járművek más égitesteken
| |
Szovjet holdjárók
1969 februárjában fellövés során megsemmisül a szovjet E-8-201 űrjármű, amely egy Lunohod holdjárót szállított volna a Holdra
1970 novemberében a Luna 17 küldetés során a szovjet Lunohod holdjáró sikeresen landol a Holdon, a nyolckerekű jármű tíz hónapon át küld képeket a Hold felszínéről.
1973-ban a Lunohod 2 is sikeresen landol. Bár élettartama mindössze négy hónap, ez idő alatt 37 kilométernyi utat tett meg.
Amerikai holdjáró
1971-ben az amerikai űrhajósok az Apollo 15 küldetés során egy terepjáró fedélzetén derítik fel a Holdat. A 13 km/óra csúcssebességű jármű minden kerekét külön villanymotor hajtotta. Három egymást követő küldetés során is használták, összesen több mint száz kilométert tettek meg vele. A 200 kilogramm tömegű jármű a Holdon saját tömegének kétszeresét hordozta: elbírta a két űrruhás asztronautát (360 kg), a kommunikációs rendszert (45 kg), a műszereket és kamerákat (54 kg), továbbá a holdi kőzetmintákat (27 kg).
Marsjárók
1997 júliusában érkezik a Marsra az amerikai Pathfinder landolóegység, sikeresen útjára bocsátja a Sojourner marsjárót, mely képeket küld a bolygó felszínéről.
1999 decemberében a Mars légkörébe érve eltűnik a Mars Polar Lander szonda, feltehetően lezuhant.
|
|
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!