A neuroglobin minden valószínűség szerint az idegsejteket óvja az átmeneti oxigénhiánytól, amely például egy agyvérzés esetében lép fel. Vizsgálatokban mutatták ki, hogy a szem ideghártyájában a neuroglobin koncentrációja mintegy százszorosa az agyban kimutatható értéknek.
A fehérje mindenekelőtt a nagy energiaigényű rétegekben, vagyis a csapok és pálcikák (látósejtek) és a mögöttük levő neuronális kapcsolók környékén halmozódik fel.
Oxigén nélkül a látás romlik először
Gyakorlatilag a fény és a színek észleléséért felelős ideghártya igényli a legtöbb oxigént. Ennek folyamatos szállítása elengedhetetlen, mivel a szemben például még sötétben is energiaigényes anyagcsere-folyamatok zajlanak.
Ha egy hegymászó nagy magasságban oxigénhiányban szenved, elsőként a látóképessége gyengül, és csak ezután jelentkeznek a további kísérőtünetek. Bár a kutatások még kezdeti stádiumban vannak, a mainzi kutatók azt remélik, hogy felfedezésük a szembetegségek jobb megértéséhez vezethet.