A processzorgyártó Intel olyan szilíciumcsipet készített, amely folytonos lézersugár kibocsátására képes, és ez megkönnyíti a számítógépek és az optikai hálózatok összekötését, ami most csak drága alkatrészekkel megoldható. Az optikai szálak használata számos előnnyel jár, például csökkenthető a számítógépek hőkibocsátása, valamint a kábelek helyfoglalása. Az Intel olyan szilícium csipeket is akar készíteni, amelyek például a vér összetételét ellenőrzik, tehát az orvoslás is profitálhat a fejlesztésből.
Rossz anyag
A szilícium nem igazán hajlandó lézersugár kibocsátására, ezért a félvezető lézereket eddig egzotikus anyagok, például galliumarzenid segítségével állították elő, ami drága, írta a Nature. Most az Intel fizikusainak némi forgácsolással sikerült szilícium alapú lézert készíteniük, de a megoldást még finomítaniuk kell, mert a most létrehozott csip csak akkor lő ki magából lézersugarat, ha eközben egy másik lézerrel "pumpálják". A végső cél az, hogy a lézersugár elektromos jel hatására jöjjön létre.
A problémát alapvetően az okozza, hogy a szilícium hajlamos a keletkezése pillanatában elnyelni a lézersugarat. A kutatók ezért hozzáadtak a csiphez egy s-alakban kígyózó, másfél mikrométer széles gerincet, amely irányítja a fényt, és az egészet belerakták egy diódába, hogy távol tartsák az elektronokat, amelyek szétbomlasztanák a fénysugarat.
Lassan pörög az ipar
A szilíciumlézerek legkorábban négy-öt év múlva jelenhetnek meg a kereskedelmi forgalomban, tehát az új eszköz most csupán arra bizonyíték, hogy lehet ilyet készíteni, mondta a Nature tudományos lapnak Haisheng Rong, az Intel kutatócsoportjának tagja.
Múlt hónapban arról jelent meg írás a Nature hasábjain, hogy szilíciummal sikerült néhány nanomásodperces lézerimpulzusokat kibocsátani, míg a pulzáló lézerekről először tavaly októberben számoltak be kaliforniai kutatók, tehát az utóbbi hónapokban igen aktívak voltak a fény és a szilícium kapcsolatával foglalkozó tudósok.