Válságban jobban fogy a hashajtó

Hosszabb lesz a szoknya

Az egyik legszórakoztatóbb válságindikátor George Taylor, amerikai közgazdász nevéhez fűződik. 1927-es elmélete szerint gazdasági válságok idején a hosszú szoknya a divat, míg ha szárnyal a gazdaság, a mini a menő. Mindezt azzal magyarázza, hogy ha jól megy a nőnek, szívesebben mutogatja lábait rövid szoknyában és költséges selyemharisnyában, míg szegényebb időkben a hosszú szoknyakorc alá rejti stoppolt zoknis lábát.

A húszas évek óta töretlenül fejlődő divatipart nézve az elmélet mára már elavultnak tekinthető, legalábbis az biztos, hogy az összefüggés a mostani válságban nem áll: a múlt hónapban zajló New York-i, londoni, párizsi divathetek kollekciói tobzódtak a tavaszi szuperminikben.

Hosszabbak lesznek a slágerszámok is

Terry F. Pettijohn, a Coastal Carolina University pszichológiaprofesszora évek óta kutatja a gazdasági helyzet és a kulturális jellemzők közötti összefüggéseket. Elemezte az 1955 és 2003 közötti slágerlista-vezető számokat is, és arra jutott, hogy válságos időkben sokkal jobban szeretünk hosszú, lassú számokat hallgatni, amelyeknek jelentőségteljes szövege van. "Ilyenkor jönnek az olyan dalok, mint a Bridge Over Troubled Water, meg a That's What Friends For. Ha a gazdaság pörög, a zene is gyorsul" – mondta a kutató a New York Timesnak. Összeszedtünk tíz nagyszerű dalt, amelyek a gazdasági válsághoz kiválóan illeszkednek, hallgassa meg mindet.

Elméletének némileg ellentmond, hogy a legkevésbé sem mély értékeiről vagy lassú üteméről híres Macarena egy gazdaságilag satnya évben, 1992-ben született. Abban az évben a Nemzetközi Monetáris Tanács becslése szerint csupán másfél százalékos gazdasági növekedés zajlott 1991-hez képest a világon, ami pedig világgazdasági mélypontnak tekinthető. Ráadásul 1992-ben volt a pénzpiaci körökben Fekete Szerdának nevezett nap is, amikor az euróbevezetéshez szükséges árfolyamingadozások csökkentésére hivatott európai árfolyam mechanizmus (ERM) összedőlt.

A fenti elmélethez szintén nem illeszkedik hézagmentesen a Guardian megfigyelése, ami szerint a százasszög egyszerűségű rockszámairól ismert ausztrál AC/DC mindig a legsúlyosabb válságévekben népszerű. A zenekar 1973-ban, az olajválság kellős közepén alakult, és 1980-ban volt legutoljára szupernépszerű, amikor kétmillió munkanélküli lézengett Nagy Britanniában és húsz százalékos volt az infláció. Aztán a gazdasági helyzet erősödésével párhuzamban csökkent az AC/DC népszerűsége, hogy aztán a mostani válsággal újra szárnyra kaphasson. 28 év után a Black Ice albummal újra a toplisták élén áll, és eladási rekordokat döntöget.

Terry F. Pettijohn vizsgálta a gazdasági-társadalmi változások hatását a népszerű Playboy-lányokra is. Ötven évfolyam áttekintése alapján állítja, válságos években a címlaplányok érettebbek, egészségesebb külsejűek, szélesebb a csípőjük és valamivel idősebbek is. Szerinte ez azért alakul így, mert nehéz években a biztonságra törekszünk, amit az érettebb nőideál szimbolizál.

Kevesebb, esetleg több lesz a gyerek

Nem befolyásolják jelentősen a rövid idejű, akár egy-két éves, jelentős gazdasági traumák a főbb demográfiai mutatókat, vagyis a születések és halálozások számát Magyarországon, mondta az Indexnek Józan Péter demográfus kutató, az MTA tudományos osztályvezetője.

Merev trendek ezek, amelyeket nagyon nehéz kimozdítani, fogalmazott Józan. Van arra is példa, hogy a születések száma nagyon rövid idő alatt jelentősen lecsökken, például az első világháború idején, amikor a bakákat nem engedték haza szabadságra. Ráadásul ugyanakkor zajlott egy pusztító influenzajárvány is, ami világszerte megemelte a halálozások számát. A kutató elmondta, a halálozási mutatók 1994 óta folyamatosan javulnak a magyar társadalomban, de a magyar születések - amúgy nagyon alacsony - száma sem fog látványosan csökkenni a válság hatására. "Abban az esetben következhet be ilyen trend, ha esetleg a szociális juttatások megkurtítása eléri a gyest és a gyedet" - magyarázta a demográfus.

Olykor ellenpélda is adódik, a kisebb válságnak tekinthető nagy New York-i áramkimaradás után a New York-i születések száma megugrott. Mert mi mást lehetne csinálni egy tök sötét metropoliszban, ahol még a tévé sem megy?

Többen ölik meg magukat

Az öngyilkosság-kutatás alapművének szerzője, Émile Durkheim francia szociológus 1897-es monográfiájában egy egész fejezetet szentelt a gazdasági válságokban fellendülő öngyilkossági kedvnek.

Durkheim szerint viszont nem azért lesz több öngyilkos, mert a rossz gazdasági helyzet esetén növekvő nyomor elviselhetetlenné válik, hanem azért, mert megborul a kollektív rend, így a társadalom ideiglenesen nem tudja ellátni szabályozó funkcióját. Ilyenkor zavarossá válik, hogy mi helyes és helytelen, jó és rossz, míg erősebb társadalmi kontroll esetén egyértelmű a helyzet, és kisebb az öngyilkosságok aránya is.

Jobban fogy a pisztoly és a bab

Bár eddig még semmilyen tudományos felmérés nem készült a gazdasági viszonyok és a fegyvereladási statisztikák kapcsolatáról, Gery Kleck, a Floridai Állami Egyetem kriminalisztikai szakértője szerint válságos gazdasági körülmények között az emberek mindig több lőfegyvert vásárolnak, ezzel kompenzálva bizonytalannak érzett helyzetüket. Amerikában mindenesetre ez történt, ahol miközben az autó-, bútor-, illetve ruhavásárlás drasztikusan csökken, 8-10 százalékkal több lőfegyvert és a lőszert adtak el idén.

Leo J. Shapiro piackutató szociológus a harmincas évek óta végez fogyasztásszociológiai vizsgálatokat, így azt is figyeli, hogy válság esetén mit vásárolunk jobban, és mit kevésbé. "Recesszió idején sokkal több hashajtó fogy, mert a stresszes emberek jobban visszafogják magukat. A prosperáló gazdaságokban pedig a dezodoroknak nő a piaca, mert sokkal többen táncolnak. Ha az embernek kevés a pénze, akkor gyakrabban vásárol olyan dolgokat, amikben kevesebb a víz, mert azok tartósabbak. Vagyis saláta, steak és gyümölcs helyett inkább babot, tésztát és rizst" - mondta a New York Timesnak.