Itthon is titkosítható a találmány

"A szabadalom jelentette kizárólagos jogosultságot azért cserébe adja az állam, mert a feltaláló részletesen ismerteti a megoldását. Ez az információ közkincs, hozzájárulás az emberiség technológiájához. A szabadalom bitorlása köztörvényes bűntett" - adott bevezetést az erkölcsi-jogi háttérhez Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének (MFE) főtitkára.

A találmányt védeni kell, mert költséges a létrehozása és olcsó a másolása. A találmánynak két védelmi lehetősége van: a titok és a szabadalom. Titokkal védte pl. Kína a találmányokat egészen a közelmúltig. A titok hatásos védelem lehet addig, míg ki nem derítik (selyemgyártás), vagy amíg más fel nem találja azt a megoldást (Guttenberg könyvnyomtatása), fejtegette Vedres András.

Mindenhol ez megy

Az államok szerte a világban "nemzeti" érdekből titkosan kezelhetnek találmányi bejelentéseket. Ez a szabadalmi jog kezdeteitől nálunk és máshol is így van. Ilyen esetben természetesen elmarad a nyilvánosságra hozatal és a találmány a kínai úton halad a maga útján, mondta az MFE főtitkára.

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy "kisajátítják valaki ötletét", hanem azt jelenti, hogy a köz nem szerez tudomást arról a megoldásról. Ha valakivel ezzel a konstrukcióban kibabrálnak, az a világ közössége, mert megfosztják attól az információtól, ami a jussa volna, hangsúlyozta Vedres András.

Az olyan feltaláló, akinek találmányát nemzeti érdekből titkosítják semmilyen hátrányt nem szenvedhet. A gond azzal van, hogy az államok hivatalból nem képesek hosszú távon bölcsen dönteni: minek kellene nemzeti érdekből titkosnak maradnia, és mi mehet a rendes úton.

A találmányok titkosítása Vedres András számára csak olyan esetekben fogadható el, amikor az emberiséget megfosztani a titkosított találmánytól arányban áll a kérdéses találmány emberiséget károsító hatásával.

Az USA az eldorádó

Korábbi cikkünkkel kapcsolatban Vedres András elmondta: az USA hatalmas ország, a feltalálók eldorádója. Például 2001-ben az amerikai feltalálók 190 907 szabadalmi bejelentést tettek. Közel egy millió szabadalom van érvényben a tengerentúlon, emlékeztetett az MFE főtitkára. Meglátása szerint a 4800 titkos eset csepp a tengerben, jelentéktelen az egészhez képest. A valóban titkos megoldások ugyanakkor nem a nevezetes 4800 között keresendőek. A nagy világcégek titkosan kezelik a stratégiai megoldásaikat. Több tízezer olyan műszaki megoldás van, amelyet a magántitok homálya véd. A dolgok csak a "nagy falon" belül, és csak a kiváltságosok előtt lehetnek ismertek, ez pedig erkölcstelen. Mindezek ellenére a korszakalkotó megoldások rendszerint konyhaasztalokon és garázsokban születnek, fejtegette az MFE főtitkára.

Önök kérték

Nálunk a Kádár-rendszerben napi gyakorlat volt a találmányok kisajátítása. Sőt, voltak akik direkt kérték a titkosan kezelést. Manapság Magyarországon a kisajátított találmányok száma zéró, egyrészt mert nincs ilyen, illetve mert ami titkos, az a külvilág számára nem létezik, emlékeztetett az MFE főtitkára. A HM TH főigazgatója, Ráth Tamás az Index kérdésére hangsúlyozta, hogy a honvédelmi tárca az elmúlt 40 évre visszatekintve nem sajátította ki egyetlen esetben sem további hasznosítás céljából polgári egyének szabadalmaztatásra benyújtott találmányát, és erre a jelenleg hatályban lévő jogszabályok már nem is adnának lehetőséget. A jelenlegi szabályozás értelmében a szabadalmi bejelentéseket a HM TH megbízottja a bejelentés napjától számított nyolc napon belül megtekinti, és nyilatkozik arról, hogy az államtitokká történő minősítést kezdeményezi-e vagy sem, válaszolta az Index kérdésére Kiss Marietta, a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) jogi főosztályának vezetője.

Az Index azon kérdésére, hogy tud-e olyan területet megnevezni, amelyen bármilyen újítás jó eséllyel titkosítva volna Magyarországon, Vedres András azzal válaszolt, hogy errefelé csak a politika titkosít, akkor is olyasmit, ami az állampolgárra tartozna leginkább. Vedres András szerint a magyar feltalálók külön örülnének, ha felfigyelnek a találmányukra, és államtitokká minősítenék, "mert akkor valószínűleg pénz állna a házhoz."

Ötven év a maximum

A jogszabályok értelmében HM HTI főigazgatója tizenöt napon belül javaslatot tesz az illetékes miniszternek arra vonatkozóan, hogy gyakorolja-e az államtitokká minősíthető adatokat tartalmazó bejelentéssel kapcsolatos jogosultságát. A lépésről egyidejűleg az MSZH elnökét is értesítik. Az említett javaslat megtétele esetén az illetékes miniszter az MSZH elnökének tizenöt napon belül megkeresést küld, amelyben javasolja a bejelentés államtitokká minősítését, vagy - ha a HM HTI javaslatával nem ért egyet - közli, hogy a bejelentés államtitokká minősítését nem kezdeményezi. Az MSZH elnöke az erre irányuló megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül dönt a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítéséről, és az illetékes minisztert erről értesíti, foglalta dióhéjba a megkeresések sorát Kiss Marietta.

A titokvédelmi törvény szerint az államtitok érvényességi idejét a minősítő állapítja meg, legfeljebb a törvény mellékletét képező államtitokköri jegyzékben titokfajtánként megállapított időtartamig. A honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekből államtitkot képező szabadalmi iratok és adatok legfeljebb 50 évre titkosíthatóak. Ugyanakkor az MSZH elnöke köteles legalább 3 évente felülvizsgálni valamennyi minősített adata minősítésének indokoltságát.

Tavaly egyet sem találtak

2003-ban 756 magyar szabadalmi bejelentés érkezett az MSZH-hoz. Ezek mindegyikét megvizsgálta a HM HTI megbízottja, azonban egyetlen esetben sem tartotta szükségesnek a szabadalmi bejelentés államtitokká minősítését. A megbízott a bejelentés tárgyát képező megoldás egészét megvizsgálva állapítja meg, hogy szükséges-e a bejelentés államtitokká minősítése iránti eljárás kezdeményezése. Nincs tehát olyan szakmai terület, illetve olyan kulcsszó, amely automatikusan a bejelentés államtitokká minősítését eredményezné, mondta Kiss Marietta.

Tízes nagyságrendet tesz ki Magyarországon a jelenleg államtitoknak minősülő - elsősorban a honvédelem területére eső megoldásokat tartalmazó - szabadalmi bejelentések, illetve szabadalmak száma az MSZH-ban, ami igen csekélynek minősíthető. Az érintett feltalálók, illetve jogosultak különben egyetlen esetben sem sérelmezték találmányuk államtitokká minősítését, jelentette ki az MSZH főosztályvezetője.

Nem veszik el, és nincs kártérítés

Az USA vonatkozó jogszabálya a titkosítás mellett megakadályozza a szabadalmi engedélyezési eljárás lefolytatását. A magyar jogszabályok ezzel szemben kizárólag az államtitokká minősített szabadalmi bejelentések titokban tartásáról rendelkeznek. Az MSZH az ilyen bejelentések vonatkozásában is az általános szabályok alapján folytatja le az engedélyezési eljárást. Ha a bejelentés megfelel a törvényben meghatározott oltalmazhatósági feltételeknek, az MSZH a bejelentésre szabadalmat ad. A találmány nyilvánosságra hozatala, illetve az ezt eredményező hivatali intézkedések azonban elmaradnak, emlékeztetett Kiss Marietta.

Az USA-ban ugyanakkor kártalanítás megítélését teszik lehetővé, Magyarországon ezzel szemben nincs helye kártalanítási igénynek a találmány államtitokká minősítése esetén, hiszen az államtitokká minősítés nem gátolja a szabadalmi eljárás lefolytatását, sőt a hatályos jogszabályok sem teszik lehetővé, hogy az ilyen találmányokat kizárólag az állam hasznosítsa, mondta a főosztályvezető.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!