Ezért jön vissza a bumeráng
A bumeráng az emberiség egyik legősibb olyan eszköze, ami nehezebb a levegőnél, mégis repül. Bár a közhiedelem az ausztrál bennszülöttel kapcsolja össze (ők vadászatra és fegyvernek használták már legalább 10 ezer évvel ezelőtt), máshol is ismert volt. Az i.e. 14. században élt Tutankhamennek például hatalmas gyűjteménye volt belőlük. A világ legrégebbi bumerángját Lengyelországban, a Kárpátokban fedezték fel, a számítások szerint több mint 20 ezer éves.
Az antropológusok elméletei szerint az első bumerángok nehéz hajítófegyverek voltak, amiket vadászok használtak. Valószínűleg lapos botokból vagy állati agyarakból készültek, és nem volt cél, hogy visszatérjenek eldobójukhoz. Egészen addig, amíg véletlenül valaki nem olyan formájúra csinálta, ami visszajött.
Hogyan repül?
Az bumeráng lényegében csak két összeillesztett (szárnyprofil alakú) szárny.
- A bumeráng szárnyai pörgés közben termelik meg a felhajtóerőt, ami a levegőben tartja a fegyvert.
- A felső szárny előre pörög, azaz abba az irányba, amerre a bumeráng épp halad, míg az alul lévő az ellenkező irányba. Emiatt a felül lévő szárnyon a levegő gyorsabban mozog, a felhajtóerő itt nagyobb, ez kiegyenlítetlen erőket eredményez (felül nagyobb a felhajtóerő, mint alul).
- Ezek a kiegyenlítetlen erők forgatónyomatékot hoznak létre, ezért a bumeráng fokozatosan fordul, fel kellene borulnia, de mivel eldobták, nem ez történik, hanem visszatér.
- A visszatérése mögött a giroszkópos precesszióként ismert jelenség áll: a felhajtóerő különbségeit fent megismertük, de az egész bumeráng megy előre, a forgatónyomaték pedig folyamatosan az eldobásával ellentétes irányba fordítja.
- Így végül egy kör mentén tér vissza.
A rá ható erők összetettsége miatt nagyon nehéz előre megmondani, hogy egy bumeráng repülni fog-e, de kísérletezni mindig lehet. Van például macska alakú megoldás is:
Rovataink a Facebookon