Miért hangzik olyan hülyén a saját hangunk felvételről?
Mindenki találkozott már azzal a jelenséggel, hogy felvételről teljesen másnak hallja saját hangját, mint élőben. Mi ennek az oka? A hang két különböző úton érheti el a belső fület, az utak pedig befolyásolják, hogyan érzékeljük végül.
- A levegő által vezetett hangot a körülöttünk lévő környezet továbbítja a külső hallójáraton, a dobhártyán és a középfülön keresztül a csigába, egy belső fülben lévő, folyadékkal töltött spirálba.
- A csontok által vezetett hang közvetlenül a fej szövetein keresztül éri el a csigát.
Amikor beszélünk, a hanghullámok a levegőben terjednek, és a külső hallójáraton keresztül érik el a csigát. Ezen kívül a hang a hangszálaktól egyenesen a csigához jut, viszont a fej mechanikai tulajdonságai erősítik a mélyebb, alacsonyabb frekvenciájú rezgéseket.
A hang, amit akkor hallunk, amikor beszélünk, a két útvonalon érkező rezgések kombinációja. Amikor viszont saját magunktól hallgatunk felvételt, a közvetlenül a csigába jutó rész nincs, csak a levegő által közvetített (és egyébként mások által is érzékelt) hangunkat halljuk, ami persze szokatlan. Ennek a fordítottja, amikor füldugót rakunk a fülünkbe, és csak a csontok által közvetített hangot halljuk, amikor beszélünk.
Létezik olyan ritka betegség, amelyben szenvedők túlérzékenyek a csontok által vezetett hangra: akár saját lélegzetük is túl hangos lehet nekik, sőt, még azt is hallják, ahogy a szemgolyójuk mozog.
Rovataink a Facebookon