![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Nő írta a holdraszállás szoftverét
A lent látható kép Margaret Hamiltonról készült, aki a NASA híres holdraszállás-programján, az Apollón is dolgozott. Méghozzá programozóként. Pedig akkor a geekek feltűnése és a feminizmus kirobbanása még évtizedes távolságban voltak.
Az Egyesült Államokban régi tradíció volt, hogy a dolgozó nőket olyan munkákra osztották be, ahol gombokat kellett nyomogatni – például számológépekét vagy írógépekét. Az atombomba fejlesztése, a Manhattan-terv idején is nők gyártották a lyukkártyákat, amivel elvégezhették a szükséges számításokat. A projektben részt vevő fizikusok próbálták minimálisra szorítani a szerepüket, és a nők általában utasításokat kaptak a technikai személyzettől, de sokszor maguknak kellett elvégezniük a szükséges számításokat.
![margaret hamilton](https://kep.cdn.index.hu/1/0/736/7368/73689/7368977_1dddae925552e7044bbe236e4250816a_wm.jpg)
Az elv, miszerint „a programozás a nők dolga”, innentől fogva benne is maradt a köztudatban, legalábbis az informatika csecsemőkoráig. Az első programozók között rengeteg nő volt: az első számítógépes fordítóprogramot (compiler) is egy nő, Grace Murray Hopper írta.
Margaret Hamilton az Earlham College-ben diplomázott matematikából, de a programozást is meg kellett tanulnia. A mellékelt képen Hamilton egy kupac kinyomtatott programkód mellett látható – ezt a programot használták az Apollo űrhajók navigációs rendszeréhez.
Hamilton 31 éves volt, amikor a programot írta; a NASA ki is tüntette érte. 1986-ban megalapította a Hamilton Technologiest a massachusettsi Cambridge-ben, és azóta is ő vezeti a céget.
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
Rovataink a Facebookon