Önből is simán falatozna a kutyája
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Sok ember van, aki a macskákat nem szereti, a kutyákat viszont igen, a különbségtételnél pedig gyakori érv, hogy utóbbiak mennyivel ragaszkodóbbak. A keményebb vitákban pedig az is előkerül, hogy a macska simán falatozik halott gazdájából, ha nem jut máshonnan táplálékhoz, a kutya viszont soha nem tenne ilyet, inkább étlen-szomjan őrzi gazdája tetemét.
Csak egy gyors példa: egy kanadai pár 2011-ben meghalt, vidéken laktak, egy hétig senki rájuk sem nézett. Hét kutyájuk pedig nekilátott földi maradványaiknak. Akinek egy sztori nem elég meggyőző, itt egy másik, ahol az állat volt gazdája arcából falatozott. Annyiban igazuk van a kutyákat védőknek, hogy a macskák sem jobbak.
Jézust és Mohamedet is megették?
A kutyák egyértelműen megeszik az emberi tetemeket, és nincs rá bizonyíték, hogy másként bánnának gazdáikkal, mint más, halott tetemekkel. Sok kultúrában pont emiatt tisztátalan állatnak tartják a kutyákat. Van is rá utalás bőven az irodalmi művekben.Elég csak felcsapnunk az Iliászt, amiben Homérosz kilencszer utal rá, hogy a kutyák halott tetemeket esznek. De kutyák falták fel a bibliai Izebel testét is, miután kidobták az ablakon.
A rómaiak pedig jobban szerették a keresztrefeszítést alacsonyabb kereszten, mivel így a kutyák darabokra téphették a halottat. Még olyan történész is van, aki szerint Jézus is így végezte. Néhány muszlim közösség pedig meggyalázza a kutyákat, mert úgy hiszik, hogy megették Mohamed próféta testét.
Ősi ösztön
Hullaevő tulajdonságuk miatt nem igazán érdemes haragudni a kutyákra (vagy a macskákra). Csak evolúciós kötelességüknek tesznek eleget, hiszen morálról meg etikáról velünk emberekkel ellentétben nemigen hallottak. A kutyák ősei 10-12 ezer évvel ezelőtt az emberi telephelyek környékén guberáltak, lenyúlták az ételmaradékokat, székletet és más emberi szemetet. Az emberek rájöttek, hogy ez hasznos, ezért közelebb engedték a nem annyira agresszív példányokat, akik valószínűleg ugyanúgy bántak a tetemekkel, mint a többi, előbb említett dologgal. A leszármazottaik pedig nem különböznek tőlük, ennyi.
Néhány kutya azt sem várja meg, hogy gazdájuk meghaljon: arról is bőven találni híreket, hogy kutyák belekóstolnak sebesült családtagokba. Az ilyen esetek áldozatai gyakran cukorbetegek, ami zsibbadást okoz a lábban, így nem érzik, ahogy a kutya beléjük harap.
Azt eleve kár feltételezni, hogy a kutya ne támadná meg a gazdáját, családtagokat: az amerikai statisztikák szerint naponta több mint kilencszázan kerülnek a sürgősségire kutyaharapás miatt. A támadások több mint fele otthon történik. Ráadásul a kutyák bandában jóval agresszívabbak.
Ez persze nem azt jelenti, hogy minden kutya potenciális gyilkos lenne, rengeteg állatról tudunk, akiket kifejezetten segítőnek használnak, mindenféle okos dolgokra képzik ki őket, és életükben nem bántottak egyetlen embert sem. Csak felesleges azt gondolni, hogy ne ennének belőlünk holmi szeretetből, ha egyszer muszáj.
Rovataink a Facebookon