Az ország, amit tönkretett a számmisztika
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Nincs bizarrabb halottkultusz: felöltöztetett múmiák százait akasztották a kolostor falaira
- Bárkiből hős lehet a virtuális univerzumban
- Ezek a legunalmasabb emberi tulajdonságok, a panaszkodás köztük van
- Egészen extrém, de miért létezik egyáltalán mérgező főnök?
- A XX. század legnagyobb kurtizánja Churchill menye volt
A harmadik világbeli diktátorok viselt dolgairól lassan külön sorozatot indíthatunk a Ma is tanultam valamit rovaton belül (lásd például ezt a sztorit, vagy ezt). Mai történetünk talán még ezeknél is bizarrabb, főszereplője Burma diktátora, Ne Win. Az országot ma már Mianmarnak nevezik hivatalosan, de Ne Win idejében még Burma volt, ezért ezt használjuk most.
Ne Win 1962 és 1988 között vezette az országot, hol miniszterelnökként, hol elnökként. Katonai puccsal került a hatalomra, és 26 évvel később úgy is távozott - a kettő között pedig a működő szocializmus egy nagyon fura, személyre szabott verziójával tette tönkre módszeresen az országot. A diktátor extrém módon babonás ember volt, numerológusokkal és asztrológusokkal vette körül magát, és minden fontos döntést az ő véleményükre támaszkodva hozott meg.
Beszámolók szólnak arról, hogy hidakon csak hátrafelé haladva kelt át (a rossz szellemek elleni praktikus védekezési módszer), sőt, arról is, hogy az örök fiatalság reményében rendszeresen delfinvérben fürdött, ami remélhetőleg csak rosszindulatú és túlzó híresztelés. Talán még az is, hogy azért állította át Burma közlekedését jobboldalira, mert az ezoterikus tanácsadói szerint ezzel egyensúlyozhatta ki a politikailag erősen a baloldal felé hajló szocialista államformát. A legsúlyosabb húzása azonban biztosan nem pletyka, hanem jól dokumentált pénzügyi katasztrófa, és még az eddigi példáknál is súlyosabb egy nagyságrenddel.
Ne Win szerencseszáma a kilences volt, és ezt annyira mélyen verték a fejébe a számmisztikusai, hogy 1987-ben gondolt egy nagyot, visszavonatta az ország fizetőeszközei közül az 50 és 100 kyat címletűeket, és bevezette helyettük a 45 és 90 kyatosokat. Példás szerénységgel még csak nem is a saját arcképét tetette rájuk, hanem Saya Sanét, a britek elleni 1930-32-es forradalom és szabadságharc vezetőjéét. Az új pénz előnyei röviden összefoglalhatók voltak annyiban, hogy a címleteik oszthatók kilenccel, és a számjegyeik összege is kilencet ad ki. Ez a numerológiailag optimális hatás nyilván eltörpül amellett, hogy az ötvenesek és százasok érvénytelenné nyilvánításával a lakosság és egyik napról a másikra elveszítette a készpénzben tartott megtakarításai nagy részét (a százas volt akkoriban a legnagyobb címlet).
Annyira azért épeszű volt Ne Win, hogy felmerüljön benne, hogy a nép esetleg fel fog lázadni, de remek megoldást talált ennek kivédésére: egy tükör előtt állva megtaposott egy szelet húst, majd pisztollyal rálőtt a tükörképére. A babonás védelem tulajdonképpen bejött, mert Burma gazdasága és pénzügyi rendszere ugyan összeomlott, de a forradalom csak egy évvel később söpörte el a hatalomból. Évekig tervezgette a visszatérését, és különféle puccskísérleteket szervezett, végül 2002-ben, 92 évesen halt meg, házi őrizetben. Ha úgy vesszük, lehet hogy működött a babona meg a delfinvér, hiszen megérte a kilencedik X-et.
1990-ben aztán bevezették az új kyatot (ötven év alatt ez volt a negyedik pénzcsere az országban), így a 90-esek és 45-ösök ma már nem érvényesek.
Rovataink a Facebookon