Részeges kovácsról kapta nevét a faragott Halloween-tök
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Halloweenkor a gyerekek jelmezbe bújnak és végigjárják a környék házait édességekre vadászva (vagy ha nem kapnak, megtréfálják a házban lakót). Előtte töklámpásokat is készítenek, mindenféle ijesztő és vicsorgó arcokat vájva a sárga tökökbe. Honnan ered ez az eredetileg amerikai szokás, amely manapság már az egész világon kezd elterjedni?
A szokások több különböző ünnepre vezethetők vissza, ezek között vannak pogány és vannak keresztény ünnepek is. A kereszténység elterjedésével a keresztény szokásokat pogány ünnepekhez igazították, így történhetett, hogy a mindenszentek ünnepét a kelta újévhez igazították. IV. Gergely pápa helyezte november 1-jére a szentek ünnepét a 835-ben.
Az egész hagyománykör még az ókori rómaiakhoz vezethető vissza, Pompona, a gyümölcsök istennőjének és Feralia a holtak emléknapjának is hatása volt a kialakulásához. Amikor a rómaiak elfoglalták a brit szigeteket, szokásaik egy része beépült az ott élő népek szokásaiba. Az ünnepek időpontja eltérhetett, de a hasonló szokások idővel egybeolvadtak.
A kelták november 1-én ünnepelték az újévet, a hagyomány szerint ezen a napon megszűnnek az evilág és túlvilág közötti határok, a halottak szabadon járhatnak az élők között. Néhányan házról házra jártak énekeket kántálva, hogy elűzzék a rontó szellemeket, persze fizetség fejében. Más országokban főleg szegény gyerekek járták körbe a házakat és imádkoztak a holtakért, ők is kaptak süteményeket, fizetséget.
Pogány hagyomány szerint a halottak, mielőtt elhagyják az élők földjét még megbosszulhatták sérelmeiket ellenségeiken. Hogy nem ismerjék fel őket, az emberek jelmezekbe bújtak, maszkokat vettek fel.
Fotó: Eugene Robert Richee / Europress / Getty
A többi család ilyenkor együtt volt, körbeülték a tüzet és kísértettörténetekkel szórakoztatták egymást. Fontos jelképe az ünnepnek a töklámpás, mert ezen az éjszakán nem szabadott útra kelni. Aki mégis megtette, az töklámpással védte meg magát az ártó szellemektől. Más források szerint a töklámpás a halottak lelkét szimbolizálta, de néhány országban folyamatosan égtek a gyertyák a szobákban, hogy a halottak megtalálják földi házaikat.
A töklámpásról más legendák is születtek, angol nyelvterületen ugye Jack O’Lantern néven ismerik. A legenda szerint Jack egy részeges kovács volt, aki megtréfálta az ördögöt (nagyon sok változata létezik az átvágás módjáról). Az ördög ezért halála után nem akarta a pokolba engedni, de Jack a mennybe sem mehetett részegeskedése miatt. Így a két világ között maradt, de kért az ördögtől egy lámpást, hogy legalább az utat lássa örökös bolyongása alatt.
A Halloween idővel angolszász ünneppé vált, Európában feledésbe merült. Az Egyesült Államokba jelmezes felvonulásokat, partikat rendeznek ezen a napon. Az utóbbi években kezd visszaszivárogni Európába is, de ez inkább a filmeknek és a rá települő iparágnak köszönhető.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon