Ezüstből van az olimpiai arany

Az első és legfontosabb dolog, amit az olimpiákon átadott aranyérmekről tudni kell, hogy valójában ezüstérmekről van szó. A bevonat van csak 24 karátos aranyból, ez átlag hat százalékát teszi ki a teljes éremnek, a maradék 94 százalék 92,5 százaléka ezüst, a többi pedig ötvözőanyagként használt réz.

Ez természetesen azért van így, mert elég komoly költséget jelentene, ha a versenyszámok győzteseinek mind színaranyból készült érmeket kellene átadni, vagy hát lehetne úgy is, csak akkor nem 400 grammos lenne egy aranyérem, hanem mondjuk tényleg medál méretű kis fityegő. Ha valaki ugyanis 400 grammos aranyból akarná elkészíteni a nagyjából 400 darab aranyérmet, amit kiosztanak, az fejenként ötmillió forintos költséget jelentene, míg ezüstből ennek a töredékéért kijön az egész buli. Utoljára az 1912-es stockholmi játékon osztottak színarany érmeket, azóta a szervezők picit takarékosabban bánnak az alapanyagokkal. A The Wall Street Journal számítása szerint az ezüstalapú aranyérem értéke napi árfolyamon számolva 564 dollár, vagyis úgy 157 ezer forint.

Fotó: Odd Andersen / AFP

De az aranyéremnek átvitt értelemben is van értéke. Egy közvetlenebb megközelítés, ha azt nézzük, mennyit ér az érem, ha egy nyertes, vagy annak leszármazottja akar túladni rajta. A nemzetközi példák azt mutatják, vannak akár milliós értéket képviselő aranyérmek. Például Jesse Owens négy aranya közül az utolsóként kalapács alá kerülő darab 1,47 millió dollárt ért, de az átlag inkább a néhány tízezer dollár körül van. Természetesen minél idősebb és különlegesebb az az érem, annál magasabb az ár, egy 1924-es arany Chamonix-ból 47 ezer, egy 1956-os melbourne-i arany már csak 10 ezer dollárt ért egy 2016 januári árverésen. És persze olyan is van, hogy az előzetes várakozások ellenére pontosan nulla dollárt ajánlanak fel egy éremért: egy, az amerikai hokiválogatott 1980-as hőstettéért járó aranyérmet előzetesen 1,5-2 millió dollárra becsültek, aztán a kutya sem akarta megvenni.

Fotó: Gabriel Bouys / AFP

Az aranyérem értékét a befektetett energia, idő és áldozatok alapján is nézhetjük, így már több tízmillió forintos összeg is kijöhet. Ez az az összeg, amit egy versenyző, a versenyző családja, a támogatók és a felkészítő klub költ el egy négyéves, vagy sokszor négyéves periódusban azért, hogy végül összejöjjön a nagy győzelem. Ha egy lépést teszünk hátra, és nem csak azokat nézzük, akiknek végül összejön az olimpiai elsőség, láthatjuk, hogy versenyzők tucatjai költenek el óriási összegeket úgy, hogy végül esélyük sincs az aranyra. Nehezen pénzre váltható ráadásul az a rengeteg lemondás, ami a versenyzők különleges életvitelével jár: a felkészülés mindennél fontosabb, nincs magánélet, nincs karrier, igazából a tanulás is háttérbe szorulhat, az ember kapcsolatrendszere teljesen beszűkül, a sport utáni élet komoly nehézségekkel járhat akkor is, ha valakinek összejön az arany. A lényeg, hogy az arany előtti és utáni élet is baromi sok pénzt és egyéb értéket emészthet fel.

Persze egy arany sokféleképpen érhet valamit. A magyar sportolók 35 millió forintot kapnak aranyanként, illetve 35 éves koruk után olimpiai járadék jár nekik életük végéig. Ez az aranyérmesek esetében (2015-ben) egy aranyért bruttó 237 700 forint volt, minden további érem plusz húsz százalékot ad, kivéve, ha valaki öt, vagy annál több bajnoki címet szerez, akkor a kétszeres járadék a maximum. Ha az olimpiai bajnokban látnak fantáziát a nagy cégek, egy-egy reklámkampány arcának lenni sem rossz befektetés, de hogy ne csak a pénzhez kötődő dolgokat említsük: az sem lehet rossz érzés, ha valaki még életében legendává válik, és generációk nőnek fel azt emlegetve, mekkora öröm volt nézni, ahogy a bajnok megverte a világot.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!