Hová lesz a fogyáskor leadott súly?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Az újévi fogadalmak visszatérő motívuma, hogy jövőre le kéne dobni pár kilót – aztán a következő évi karácsonyi zabálásnál jut legközelebb eszünkbe, hogy most már a következő évben aztán tényleg, de tényleg le kéne adni a felesleget. De belegondoltak már abba, hogy mégis hova adjuk le azt a súlyt, hova esik, amit ledobunk – vagyis hogy pontosan mi történik fogyáskor a felesleges zsírral? A válasz nagyon egyszerű:
Na persze nem arról van szó, hogy zsíros levegőt fújunk ki az orrunkon, hanem arról, hogy a felhalmozott zsír lebontásakor nagy mennyiségű szén-dioxid keletkezik. Addig nagyjából ismert a történet, hogy fogyáskor a szervezetünk zsírt éget, de általában annyival le is tudjuk a dolgot, hogy az ilyenkor felszabaduló energiát a testünk felhasználja üzemanyagként, a maradék meg hő formájában távozik. Ami stimmel is, viszont ez csak a kisebbik részéért felelős az eltűnő zsírtömegnek.
Amikor súlyt vesztünk, a testünk a működéséhez a korábban felhalmozott zsírt csapolja meg, vagyis gyakorlatilag a saját zsírunkat esszük. A zsír, vagyis pontosabban a trigliceridek ilyenkor bomlani kezdenek, és az így létrejövő zsírsavakat tudja a szervezet hasznosítani. Az zsírsavak bomlásakor azonban nemcsak energia szabadul fel, hanem melléktermékként egy kis víz és egy csomó szén-dioxid is.
Egy 2014-es brit tanulmány szerzői pontosan ki is számolták, hogy mennyi be- és kilégzésre van szükség ehhez a folyamathoz: 10 kilogramm zsír elégetéséhez 29 kilogramm oxigént kell magunkba szívni, és valamivel kevesebb, 28 kilogramm szén-dioxidot fújunk ki a végén. Keletkezik még 11 kilogrammnyi víz is, ez különböző testnedvek formájában távozik.
Ez sajnos nem jelenti azt, hogy ha most ültében heves fújtatásba fogna, a háj bőszen apadni kezdene, visszafelé nem indítható be a dolog. Ha viszont mondjuk futásnak ered, a lihegéskor kifújt szén-dioxid részben már a zsírégetéskor keletkező melléktermék lesz.
Adná magát az új kifogás a következő újévi fogadalom végrehajtása ellen: szegény Földünk így is eléggé szenved már a klímaváltozástól, nem lenne szép dolog, ha még mi is telefújtatnánk szén-dioxiddal. Valójában persze nem így működik a dolog, nyugodtan induljanak sportolni, vagy keressenek más kifogást.
Azért nem teljesen légből kapott ez a feltételezés az élőlények által leadott gázokkal kapcsolatban, hiszen az ma már közhely, hogy a globális felmelegedésben kulcsszerepet játszó üvegházhatású gázok nem elhanyagolható hányadát adja a húsukért tartott állatok által kibocsátott metán.
Rovataink a Facebookon