Miért vannak fordítva a számológép és a telefon számbillentyűi?

Aki látott már elektromos számítógépet és nyomógombos telefont, és megpróbálta az egyik eszközzel szerzett rutinját a másikon hasznosítani, valószínűleg heves káromkodással reagált. A számológép és a telefon számgombjai ugyanis fordított elrendezésben vannak.

A számjegyek mindkét esetben 3×3 gombos elrendezést kaptak, és a nulla került legalulra. Csakhogy a telefonnál a számozás fentről lefelé halad, míg a számológépeknél lentről felfelé.

Bár a kézi számológép éppúgy kiment a divatból, mint a nyomógombos telefon, az elrendezés a mai napig visszaköszön a számítógépek numerikus billentyűzetén, illetve az érintőképernyős telefonokon. Még mindig fordítva vannak. De mi lehet ennek az oka?

A pontos választ senki sem tudja, de több érdekes elmélet is született róla. A Bell Laboratories az 1950-es években állt át a tárcsázós telefonról a nyomógombosra (touch tone dialing). Felmerült a kérdés, hogy hogyan rendezzék el a billentyűket.

A tárcsás telefonoknál az 1-es szám a jobb felső sarokban helyezkedett el, és az óramutató járásával ellentétes ívben rendezték el a többi számot. De akkoriban a mechanikus számológépek is mások voltak: a számokat 9 oszlopba rendezték, és minden oszlopban 10 szám volt, a nullától a kilencig. Ezek még inkább mechanikus gépek voltak, amik jobban emlékeztettek egy pénztárgépre, mint a későbbi kézi számológépekre.

Az egyik népszerű magyarázat szerint a telefontársaság emberei szándékosan rendezték el fordítva a számológép és a telefon billentyűit. A kutatások ugyanis azt mutatták, hogy azok az emberek, akik rutinosan püfölték a számológépeket, felelőtlenebbül nyomkodták a telefonok nyomógombjait, és ez félretárcsázásokhoz (félrebillentyűzésekhez) vezetett.

De nem kizárt, hogy nem ez volt az egyetlen ok. A Bell Labs több kutatást is végzett többféle kiosztással: ezeknek az eredményeit a hatvanas években publikálták. Eszerint megpróbálkoztak a 3×3-as és a 2×5-ös mátrixokkal is, mind vízszintes, mind függőleges elrendezésben. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy a tesztalanyok a felülről lefelé növekvő, 3×3-as elrendezésű kiosztást találták a legkényelmesebbnek. A kiosztás használatát az is indokolta, hogy rövidesen betűket is rendeltek a számokhoz, és célszerűbbnek tűnt az ábécével fentről lefelé, növekvő számsorrendben haladni, mint fordítva.

Amikor a Bell megkezdte a témába vágó kutatásokat, megkeresték a legnagyobb amerikai számológép-gyártókat, hogy megkérdezzék, miért döntöttek úgy, hogy az ő 3×3-as kiosztásuknál a 7-8-9 kerül a felső sorba. A válasz megdöbbentő volt:

A gyártók egyszerűen úgy döntöttek, hogy ezt az elrendezést fogják használni, és kész. Semmilyen kutatást nem végeztek arra nézve, hogy mi lenne a kényelmes a felhasználóknak, egyszerűen így alakult. Az elrendezés viszont annyira beépült a köztudatba, hogy a numerikus billentyűzetek tervezésekor a gyártók lemásolták a számológépekről ismerős elrendezést, és ez máig így maradt.