Gyomnak tartjuk, mégis megesszük a pitypangot

Több mint 30 millió évnyi evolúció és pár ezer éven át tartó emberi használat után a pázsitok kedvelői csak gyomként tekintenek a pitypangra (illetve pontosabban: gyermekláncfűre) pedig az nemcsak gyermekjátéknak jó, hogy koszorút fonjunk belőle. Ez egy ehető, gyógyászatban is alkalmazott növény, számos előnyös tulajdonsággal.

Nem is kell túl messzire menni, hogy megtaláljuk a pitypangot a receptekben. A szlovén hagyományos konyha étlapján ugyanúgy megtalálható, mint kínai és a koreai menüben. A délszlávok salátában fogyasztják, nyersen, de aki nem kedveli a kesernyés ízét, az jobban jár, ha megfőzi vagy hirtelen kisüti.

Akár úgy is elkészíthető, mint a spenót.

Így készül a pitypangsaláta

A gyermekláncfűből a zsengébb leveleket érdemes begyűjteni, még virágzás előtt. Ezekről alapos tisztítás után leitatjuk a vizet. Klasszikus öntettel érdemes találni, fehérborecettel, extraszűz olívaolajjal, sóval és borssal. Adhatunk hozzá felvagdosott fokhagymát, főtt tojást, és ahogy a szlovének eszik, pár darab héjában főtt krumplit, meghámozva és kockákra vágva.

Innivalót is készíthetenek a pitypangból, ez például a root beer egyik alapanyaga, de az angolszász országokban bort is készítenek belőle. Jellegét tekintve inkább valamiféle likőr vagy gyümölcsbor ez, mert nem túl magas az alkoholtartalma, és az erjedés csak bőségesen hozzáadott cukor és sav segítségével megy végbe.

Kávépótlóként is használják a szárított, pörkölt és ledarált gyökerét.

Tele van ásványi anyagokkal és vitaminokkal.

A pitypangnak a tápértéke sem utolsó, van benne kalcium, mangán, kálium és vas, valamint A, C és K vitamin. Az egészségügyben számos hatóanyagát felhasználják, többek közt fertőzések és májproblémák kezelésére alkalmazzák. A pitypangkávéval pedig azért kell óvatosan bánni, mert a gyökere jó vízhajtó.

És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy az állatok imádják, kiváló házinyúlcsemege, és a madarakat is vonzza.