Egy lövéssel száz madarat szedett le a legdurvább vadászpuska
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
A vadászatot ma már nagyrészt sportból űzik azok, akik élvezetet lelnek egy állat megölésében, de persze nem mindig volt ez így: minél régebbre megyünk vissza az időben, annál inkább az élelemszerzés motiválta azt, hogy tetszőleges szerszámmal lepuffantsunk egy állatot. Ennek megfelelően az ehhez használt fegyverek is egyre pontosabbak és hatékonyabbak lettek. Ennek az evolúciónak egy igazán utolérhetetlen vadhajtása volt az 1800-as évek első felében használt punt gun, amit talán csónakpuskának fordíthatnánk, ha az nem hangzana annyira idétlenül. Mondjuk tartalomhoz a forma alapon, elég idétlenül is nézett ki:
Fotó: York Museums Trust / Wikipedia
A vízimadarak, jellemzően vadkacsák és vadludak vadászatára használt fegyver sosem került sorozatgyártásba, minden darabot egyedi megrendelésre készítettek. A punt gun tulajdonképpen egy durván túlméretezett, sörétes puska, 2-3 méter körüli csővel, aminek az átmérője úgy 5 centi volt. Egy lövéssel nagyjából fél kilónyi sörétet szórt ki. Mivel a fegyver kb. 50 kilót nyomott (de készültek még ennél is nagyobb, száz kiló és 4 méter feletti darabok is), és a lövések visszarúgása is elég brutális volt, nem lehetett csak úgy, hagyományos módon kézbe véve elsütni. Ahogy a neve is utal rá, egy direkt erre épített csónakban, szépen aládúcolva használták. Célozni nemigen lehetett vele, és néha az is előfordult, hogy a visszarúgás léket ütött a ladikon, vagy komoly sérülést okozott a vadásznak.
Fotó: York Museums Trust
Persze a célba vett madarak még rosszabbul jártak. A csónakpuskás vadászat úgy nézett ki, hogy a vadász az éj leple alatt a vízen pihenő vízimadár-rajok közelébe manőverezett (mivel az evezők zajt csaptak volna, inkább hosszú rudakat használtak ehhez a sekély vízben), úgy 50 méteres távolságra. Itt aztán zajt csapott, hogy a madarak felriadjanak, majd az éppen felszálló raj közepébe lőtt a megapuskával.
Egyetlen lövésnek akár 50-100 áldozata is lehetett.
Az igazi profik csoportosan vadásztak, összehangoltan, egyszerre leadott lövésekkel. Egy ismert amerikai vadász, Ray Todd visszaemlékezéseiben leírt egy esetet, amikor három társával együtt egy hatalmas, fél mérföld (kb 800 méter) hosszan elnyúló rajra bukkantak, és a szimultán leadott lövések után több mint 400 madarat halásztak ki a vízből. Aznap éjjel még háromszor sült el a négy puska, és reggelre több mint ezer vadkacsa volt a zsákmány.
Fotó: York Museums Trust
A csónakpuskás vadászat elterjedése elég súlyosan megtizedelte az amerikai vízimadár-állományt, ezért az 1860-as évektől kezdve egyre több állam kezdte szabályozni a használatát. Az 1900-as évek elejére aztán a kereskedelmi célú vadászattal együtt végleg betiltották Amerikában. Európában azonban több országban a mai napig legálisak az ilyen fegyverek, igaz, sosem voltak különösebben elterjedtek. Angliában a becslések szerint nagyjából 50 működőképes csónakpuska lehet ma használatban, ezek kisebbek, mint a fénykor amerikai szörnyetegei, de 10-15 madarat így is leszednek egy lövéssel. Legutóbb 2012-ben, II. Erzsébet trónra lépésének 60. évfordulóján láthatott punt gunt akcióban a szélesebb közönség, amikor a királynőt 21 ilyen fegyverből leadott díszsortűzzel köszöntötték.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon