Radioaktív gombákat találtak Csernobilban, felküldték a SpaceX-szel az űrbe

Az 1986-os csernobili atomkatasztrófa a becslések szerint négyszáz atombombányi radioaktív anyaggal árasztotta el a környéket, a terület szinte összes élőlénye elpusztult. Csak szinte, mert néhány gombafaj például nemhogy túlélte az elképesztő mértékű sugárzást, hanem kifejezetten rákapott. Ezeket a sugárzásevő túlélőket három évtizeddel később a kutatók felpakolták a SpaceX egyik rakétájára, és fellőtték az űrbe, mert segíthetnek kitalálni, hogyan fogják túlélni az űrbéli sugárzást a Mars majdani meghódítói.

A nyolc űrbe küldött gombafajt 1988 és 2006 között gyűjtötték össze Csernobil környékéről, majd 2016 júliusában egy Dragon űrkapszulában indultak útnak a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé, ahol a kutatók reményei szerint az ott tapasztalható sugárzás olyan folyamatokat fog elindítani bennük, amelyekből mi is sokat tanulhatunk.

A sugárzás elleni védelem jelenti az egyik legnagyobb kihívást a Naprendszer kolonizálásában. A földi atmoszféra védelméből kilépve ugyanis az emberi szervezetnek olyan erős sugárzással kell megbirkóznia, amely hosszabb távon genetikai mutációkhoz vezet és rákot okozhat – itt jönnek a képbe a sugárbiztos gombák.

A csernobili gombafajok ellenálló képessége a melaninnak köszönhető. Ez az anyag felelős az emberi bőr sötét pigmentjeiért is, a gombákban pedig olyan mennyiségben található meg, hogy megvédi azokat a sugárzás káros hatásaitól, és segít táplálékforrássá alakítani a radioaktivitást – vagyis úgy tűnik, ezek a gombák radiotróf fajok.

A mintákat annak idején begyűjtő kutatók azt tapasztalták, hogy a legszennyezettebb 30 kilométeres zónából begyűjtött fajokban több volt a melanin, mint a távolabb találtakban. A nyolc fajból kettő – a Cladosporium sphaerospermum és a Cladosporium cladosporioides – pedig nemhogy elviselte a sugárzást, de kifejezetten a sugárzás forrásának az irányába növekedtek.

A mikroorganizmusok csak akkor csinálnak valamit, amikor szükségük van rá. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy létrehoznak-e új vegyületeket az űrben.

– mondta a fellövéskor Clay Wang, aki az űrgombakutatást vezette.

Wang néhány hónappal korábban is beindított egy hasonló kísérletet, akkor arra volt kíváncsi, hogy az űrbe küldött gombák hozzájárulhatnak-e új gyógyszerek kifejlesztéséhez. Akkoriban azt mondta, minden mikroorganizmus olyan, mint egy mini gyár, csak éppen a legtöbb gép nincs bekapcsolva bennük. Amikor az adott élőlény új környezetbe kerül, ezek a gépek is beindulhatnak, így a mikroorganizmus akár új típusú anyagok termelésébe is foghat.

Bár az ISS-en tapasztalható sugárzás jóval kisebb, mint a csernobili, Kasthuri Venkateswaran NASA-kutató szerint a mikrogravitációval kombinálva jó esély van arra, hogy a csernobili gombák esetében valóban hasznos anyagokat dobjon a gép.