Nemcsak hogy létezik időutazás, még világrekordere is van

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Gennagyij Padalka orosz űrhajós 2015 szeptemberében tért vissza a Földre utolsó űrútjáról. Az orosz légierő ezredese 17 év alatt 5 űrrepülésen vett részt, összesen 878 és fél napot töltött az űrben, amivel rekorder, még a második helyezett Jurij Malencsenkóra is több mint 50 napot ver az űrben töltött idejével. De Padalka nem emiatt érdekes nekünk most, hanem azért, mert

ő az időutazás világcsúcstartója.

Ráadásul Padalka az időutazás izgalmasabb formáját hajtotta végre, 22 ezredmásodperccel a jövőbe ment, vagyis hajszálnyival fiatalabb, mintha végig a Földön maradt volna. De hogy miért is? Minden Albert Einstein relativitáselméletére vezethető vissza.

Einstein már a XX. század elején rámutatott, hogy a tér és az idő nem függetlenek egymástól, sőt az idő valójában a téridő egyik dimenziója. Minél nagyobb tömegű egy test, annál nagyobb a gravitációs ereje és annál jobban torzítja a téridőt (ez az idődilatáció gravitációs változata) – emiatt a magasban gyorsabban jár az óra, mint alacsonyabban. De hasonló lép fel a gyorsan mozgó testeknél is, a GPS-műholdakat pont az idődilatáció ellensúlyozása miatt kell minden nap újraállítani.

Márpedig az űrhajósok elég gyorsan mozognak a Föld körül, a Nemzetközi Űrállomás például 28 160 kilométer per órás sebességgel kering, Einstein relativitáselmélete pedig kimondja, hogy a gyorsan mozgó tárgyaknak (személyeknek) lassabban telik az idő, mint az állóhelyzetben maradóknak. Ezért nőtt meg például a korkülönbség pár milliszekundummal a Kelly ikrek között, Scott ugyanis 520 napot töltött az űrben, míg testvére nem.

Gravitációs idődilatációval találkozhatunk egyébként a Csillagok között (Insterstellar) című filmben (innen spoiler, úgyhogy aki még nem látta a filmet, hagyja ki ezt a bekezdést) is a Gargantua fekete lyuk mellett, Miller bolygóján. Ott minden egyes óra 7 évnek felel meg a Földön, ezért is kell sietniük a szereplőknek. A filmben ezt egyébként zseniális megoldással érzékeltetik, a jelenet közben a háttérben végig hallható metronóm 1,25 másodpercenként kattan egyet – minden egyes kattanás egy földi nap elteltét jelzi.

Visszatérve Padalkára, az űrhajós 878,5 napos rekordja egyelőre nincs veszélyben, a második legtöbb időt űrben töltő, még aktív kollégája, Alekszandr Kaleri 109 nappal van lemaradva tőle, és jelenleg nincs is az űrben, úgyhogy nem kell aggódnia az időutazós világrekordján

Források: Universe Today | Popular Mechanics

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Havi

Egyszeri

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

2.000 Ft

4.000 Ft

6.000 Ft