Hová tűnik a fehér, ha elolvad a hó?

Ha száz embernek feltennénk a kérdést, hogy milyen színű a víz, száz azonnal rávágná, hogy milyen lenne, hát semmilyen színű, vagyis átlátszó. Pedig a helyzet ennél kicsit bonyolultabb, elvégre a hó is a víz egy formája, a jég is az, és az egyik a nevéhez méltóan hófehér, a másik színe meg az egészen átlátszótól a tejfehéren áttetszőn át egészen a tiszta fehérig terjedhet. Bónusz: ha megnézünk mikroszkóp alatt egy hópihét, az is áttetsző. Viszont ha sok van belőle, az már fehér. Egy egész tengernyi víz meg kék.

Hogy megértsük, miért van ez, vegyük át gyorsan, miért is látunk színeket. Az agyunk színként fordítja le a szemünkbe érkező elektromágneses sugárzás hullámhosszát. Mármint egy bizonyos, elég szűk tartományon belül: kb. 380 nanométernél kezdődik a lila, aztán jönnek a kék árnyalatok, a 500-550 nm között a zöldek, utána a sárga, a narancs, és végül a 620-740 nm közti sávban a vörös. Ami ez alatt, vagy fölött van, azt nem látjuk: UV, infravörös, rádióhullámok, mikrohullám, röntgen, gammasugárzás.

A színek felsorolásából viszont elég látványosan hiányzott kettő: a fekete és a fehér. Ezek ugyanis nem a klasszikus értelemben vett színek (bár ettől még a zsírkréta-készletekben szerepelhetnek): a fekete a látható fény hiánya, a fehér pedig az összes hullámhosszú fény összessége.

• Ha egy tárgy elnyeli a rá eső fényt, és nem jut róla semmi a szemünkbe, azt feketének látjuk.
• Ha a fény áthalad rajta, aztán mögötte egy másik tárgyról verődik vissza, az az átlátszó
• Ha egy bizonyos hullámhosszt visszaver, a többit meg elnyeli, akkor a visszavert hullámhossznak megfelelő színű
• És ha minden hullámhosszt visszaver, akkor fehér

És akkor térjünk is vissza a vízhez.

Fotó: Alexis Rosenfeld / Getty Images Hungary

A víz alapállapotban átengedi magán az összes hullámhosszú fényt, ezért átlátszó. Kicsit más tészta a sok víz, mondjuk egy nagyobbacska tóra, vagy akár tengerre való. Ha a fény nagyobb távolságot tesz meg vízben, az alacsonyabb hullámhosszú komponensei elkezdenek szóródni. Ez az alacsony hullámhosszú fény jut a szemünkbe, és ezért látjuk kéknek a tengert, vagy a Balaton vizét. (És egyébként az égboltot is, ahol a légkörben levő vízgőz a felelős a szóródásért.)

Amikor a víz megfagy, jégkristályok keletkeznek. Ha a kristályok között egy csomó levegő van, az eredmény a hó, ha kevés, vagy egyáltalán nincs, akkor jég. Ha a jégben kevés a levegőbuborék és egyéb szennyeződés, ugyanolyan átlátszó lesz, mint a víz, amiből készült. Ha egy kicsit több, akkor áttetsző, ha még több, akkor fehér, ahogy ezek egyre jobban szétszórják a fényt. A hóban rengeteg a levegő, erős a fényszórás, ettől lesz fehér. Egy jéghegy is, ami nem tisztán jégből áll, hanem milliónyi apró légbuborékkal kevert jégből.

Fotó: Julian Stratenschulte / AFP

És ha már a jéghegyeknél tartunk: vajon miért úsznak a jéghegyek a tenger felszínén? Hogy lehet kisebb a sűrűségük, mint a vízé, amiből állnak? Ennek több oka is van:

1. A víznek alapból van egy különleges tulajdonsága, hogy folyékony állapotban sűrűbb, mint megfagyva – ezért feszíti szét az üveget a mélyhűtőbe tett víz.
2. A jéghegyek édesvízből vannak, ami miatt megint csak kisebb a sűrűségük, mint a sós tengervízé.
3. És a már kitárgyalt levegőbuborékok is tovább csökkentik a sűrűségét.

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!