Mégis mi a fenét akar jelenteni az, hogy fékek és ellensúlyok?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Előfordult már, hogy kocsmai verekedés tört ki azért, mert valaki a pultot támasztva azt mondta, hogy Magyarországon leépült a fékek és egyensúlyok rendszere, mire hátulról kupán vágta egy spicces jogfilozófus, aki magából kikelve ordította: az fékek és ellensúlyok rendszere, te baromállat?! Talán nem, de nekem már volt késhegyre menő vitám arról, hogy melyik a helyes kifejezés.
A Google szerint tízből kilenc magyar ember fékek és ellensúlyokat mond, és csak egy használja egyensúllyal a közkeletű kifejezést. A probléma nekem Török Gábor A lakott sziget című könyvében szúrt szemet, amikor a politológus azt írta, hogy a fékek és egyensúlyok fordulat közelebb áll ahhoz a helyzethez, amelyre vonatkozik.
A hatalmi ágak szétválasztásának koncepcióját sokan Charles-Louis de Secondathoz, ismertebb nevén Montesquieu báróhoz kötik, azonban Arisztotelésztől Cicerón át Kantig sokan írtak már erről a témáról korábban is. A báró szerepe annyiban kiemelkedő, hogy ő írt először a végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalom szétválasztásának szükségességéről, és arról, hogy a zsarnokság elkerülése érdekében célszerű határokat szabni a hatalomnak.
Ez egy örök tapasztalat, hogy minden ember, aki hatalmat kap, visszaél vele, addig megy el, ameddig eléri a határokat. Ki mondaná meg, még az erénynek is szüksége van határokra! (...) Azért, hogy ne éljünk vissza a hatalommal, szükséges, hogy a dolgok eloszlása által a hatalom megállítsa a hatalmat. Egy alkotmány lehet ilyen, hogy senkit se lehessen arra kötelezni, hogy olyan dolgot megtegyen, amire a törvény nem kötelezi, és csak olyanokat tegyen, amit a törvény megenged neki
– írta a filozófus A törvények szelleméről című 1748-as munkájában, amelyben egy ideális alkotmányos monarchia működéséről írt.
Montesquieu munkája ihlette az Egyesült Államok alapítóit az alkotmány szövegezésekor, főképp a későbbi elnök James Madisont, aki 1788-as Föderalista nevű sorozatának 51. esszéjének azt a címet adta, hogy The Structure of the Government Must Furnish the Proper Checks and Balances Between the Different Departments, ami magyarul azt jelenti, hogy A kormányzati szerkezetnek a (hatalmi) ágazatok közötti megfelelő fékeket és egyensúlyokat kell szolgálnia.
A „checks and balances”-ból lett magyarul – a többség szerint – fékek és ellensúlyok, miközben a check főnévként ellenőrzést, a balance pedig egyensúlyt jelent, bár bizonyos szövegkörnyezetben ellensúlyt is. Országh László 1994-es angol–magyar szótára szerint a balance fordításaként az egyensúly és az ellensúly is helyes lehet.
Míg a közbeszédben a kifejezés ellensúlyként honosodott meg, addig a jogi-politológiai zsargonban inkább az egyensúlyt használják, nagyon leegyszerűsítve azért, mert a különböző hatalmi ágak, funkciók semleges politikai intézményekként nem azzal a céllal működnek, hogy minél nagyobb hatalmat hasítsanak ki maguknak, hanem hogy üzemszerű működésükkel és egymás ellenőrzésével egyensúlyi helyzetet hozzanak létre. De ebben a vitában olyan érvek is elhangzanak, amelyek szerint hatalmi egyensúlyt csak hatalmi ellensúly képes megvalósítani.
A kérdésről a legmagasabb szinten zajlik vita hazánkban. Magyarország alkotmányjogi berendezkedéséről azt írta a második Orbán-kormány, hogy
Magyarország demokratikus elvek mentén működik, és ez tükröződik a hatalmi ágak egymáshoz való viszonyában is: a három legfőbb hatalmi ág (a törvényhozó, a végrehajtó hatalom, valamint az igazságszolgáltatás) egymástól függetlenül működik. A felosztás nem engedi, hogy bármelyik ág magához ragadja a hatalmat, és önkényesen alakítsa az ország és a benne élő állampolgárok életét, hiszen a hatalmi ágak azon túl, hogy függetlenül működnek egymástól, kölcsönösen ellenőrzik egymás működését. Ezt hívják a fékek és egyensúlyok rendszerének.
Aztán 2014 végén jött Orbán Viktor, aki azt mondta a Bloombergnek, hogy a fékek és egyensúlyok rendszerének „kizárólag az Egyesült Államokban vagy más elnöki rendszerekben van értelme, ahol két egyenrangú hatalmi központ, a törvényhozás és az elnök működik”.
(Borítókép: H. Armstrong Roberts/ClassicStoc / ClassicStock / Getty Images)
Rovataink a Facebookon