A vikingek tényleg összecserélték Izland és Grönland nevét?

Minimális földrajzi és nyelvtudás kell csak hozzá, hogy kiszúrjuk az anomáliát a térképen:

• Egyrészt ott van Grönland, azaz green land, zöld föld, ami az örök fagy, jég és hó birodalma.
• Nem messze tőle pedig Izland, ice land, jégföld, ami a Golf-áramlatnak köszönhetően egészen kellemes klímájú, és buja zöld növényzettel rendelkezik (még banánültetvényeik is vannak!).

A fura névcserére az egyik legnépszerűbb magyarázat, hogy annak idején a vikingek egyszerűen összecserélték a két sziget neveit a térképen, aztán valahogy így terjedt el. Ez egyébként nem lenne teljesen példa nélküli: az Indiai-óceánon, Mauritius közelében ott van például az Ile Ronde (Kerek-sziget), ami egyáltalán nem kerek, viszont egy csomóféle kígyófaj él rajta; a szomszédjában pedig az Ile aux Serpents (Hüllő-sziget), ahol egyetlen kígyó sem lakik, viszont feltűnően kör alakú.

A másik elmélet, hogy a felfedezők logikus neveket adtak a szigeteknek, és anno Grönland tényleg zöld volt, Izland pedig tényleg jeges. Ez egyben a klímaszkeptikusok kedvelt érve is: elvégre, ha ezer éve Grönland úgy nézett ki, mint most Írország, és az emberiség valahogy mégsem halt ki, akkor most teljesen felesleges parázni egy-két fok melegedés miatt, az ilyen hullámok jönnek-mennek, oszoljunk kérem, nincs itt semmi látnivaló.

A valós magyarázat ennél azért kicsit összetettebb.

Kezdjük Izlanddal, aminek egyébként nem is ez az eredeti neve. Amikor az első felfedező, egy Naddador nevű norvég hajós megérkezett valamikor a 8. században, a Snæland nevet adta neki, mert éppen havazott. (A vikingek elég spontán névadók voltak, általában az első asszociáció számított egy újonnan felfedezett terület elnevezésekor. Ha rajtuk múlik, Amerikát ma Vinland néven ismerjük, ami szőlőföldet jelent.) Később egy Gardar Svavarosson nevű felfedező vezetésével telepedtek le itt a svéd földről érkező vikingek, ő pedig szerényen átnevezte a szigetet Gardadsholmurra, azaz Gardad otthonára. Végül jött Floki Vilgerdarson, aki partra szállt, felmászott egy hegyre, körülnézett, látott egy fjordot egy csomó jégheggyel, és rásütötte a szigetre a máig használatos nevét, Izlandot. Egyébként a jéghegyek ironikus módon valószínűleg pont Grönland felől sodródtak oda.

Pár száz év múlva, 986-ban, amikor nálunk éppen az István a király sztorijához készült elő a történelmi helyzet, és amikor a vikingek már rendesen belakták Izlandot, egy Erik Thorvaldsson (ismertebb nevén Vörös Erik) nevű fickót gyilkosság miatt száműztek a szigetről. Erik hajóra pakolta a családját és a szolgáit, elindult nyugat felé, és talált egy hatalmas szigetet, amit Grœnlandnek nevezett el, és rögtön le is telepedett.

Na de miért zöld?

Egyrészt Erik nyáron ért oda, és a szigetnek a déli csücskében, egy olyan öbölben szállt partra, ahol valóban volt némi zöld növényzet. Többek között azért, mert ekkor éppen tombolt arrafelé a középkori meleg időszaknak nevezett klímaperiódus, ami pár évszázadra 1-2 fokkal feljebb tolta a hőmérsékletet az Atlanti-óceán északi részén. Persze ettől még Grönland nem változott szubtrópusi paradicsommá, a zöld elnevezés inkább Erik ravasz tervének része volt. A száműzött viking ugyanis a fejébe vette, hogy az újonnan felfedezett szigetből egy új, Izlanddal vetélkedő birodalmat hoz létre, aminek természetesen ő lesz a királya.

Izlandon akkoriban már le voltak osztva a lapok, foglaltak voltak a megművelhető földterületek, betelt a társadalmi ranglétra. A Grönlandra kivándorlás sokaknak jelenthetett hódítási és meggazdagodási lehetőséget, de ehhez az kellett, hogy az új sziget körülményei kellően vonzóak legyenek. Erik persze azt híresztelte, hogy arrafelé minden olyan, mint otthon, csak nagyobb – ennek része volt az is, hogy már a névvel arra utalt, mennyire barátságos és lakható a hely.

Ami úgy-ahogy be is jött, a viking telepesek három várost is alapítottak, amelyek egészen a 15. századig fennmaradtak, végül a Kis jégkorszaknak nevezett átmeneti lehűlés adta meg nekik a kegyelemdöfést.

Grönland mint ország hivatalos neve egyébként Kalaallit Nunaat, ami az őslakosok nyelvén annyit jelent, a Kalaallit eszkimó törzs földje.