Miért nem fagynak meg jégkunyhóikban az inuitok?
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
-
A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni - 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
Jön a nyár, így pont időszerű, hogy beszéljünk a hóról, a hidegről és az Északi-sarkvidék fagyos pusztáiról. A legtöbb magyar valószínűleg soha nem járt még arra (és nem is feltétlenül akar), de mégis legtöbbünk hallott már az iglukról, de legalább képen látott ilyet. Egy ilyen fehér hótéglákból készült félgömbben él például Pingu és családja.
A valóságban az inuitok azért építenek iglukat, mert semmiféle más építőanyag nem áll rendelkezésükre, amikor a jégmezőkön vadásznak. Márpedig csak akkor építenek iglut, amikor vadásznak, ugyanis általában ők is teljesen átlagos kőházakban élnek, a jégkunyhók csak ideiglenes menedékek.
Nem az ember az egyetlen állat, ami rájött, hogy a hó melegen tart. Jegesmedvék, sarki rókák, mormoták, sőt még a növények is tudják, hogy a hó alatt meleg van. Pont ezért hallani túlélőktől, hogy lavina után jó a hóba bújni, mert az melegen tart és megvéd a széltől.
De ha a hó hideg, hogyan melegít fel?
Amikor fázunk, akkor valójában nem belénk jön a hideg, hanem a testünket hagyja el a meleg. A hidegség csupán a hő hiánya. A hó tele van szuperül szigetelő levegőmolekulákkal (akár a 95 százaléka), ami nagyon jól megtartja a hőt. A hóval azonban az a baj, hogy nem túl stabil, nehéz tartós építőanyagot gyúrni belőle, ami ellenáll a szélnek. A másik opció a jég, de abból egy köbméter egy tonnát nyom, így nehéz gyorsan összedobni belőle egy ideiglenes menedéket.
Az őslakosok ezért a földből vágják ki az iglu tégláit, ugyanis a talaj arrafelé valójában jól összeállt hó. Tartós, viszont elég levegő van benne, hogy könnyű legyen.
Ezek után az embernek már csak meg kellett találnia a tökéletes formát. A rajzolt igluk gyakran félgömbök, de a valóságban sokkal hegyesebbek, úgynevezett láncívesek. Ha kettévágnánk, kicsit hegyesebb boltívre emlékeztetne. Ennek a formának sokkal hatékonyabb súlyelosztása, mint ha félgömb lenne.
Az igluk belül három szintesek. A félcső jellegű bejárat részben a föld alá visz, ahonnan ki lehet mászni a földszintre, majd onnan a legfelső szintre. Az emberek legfölül esznek és alszanak, mert a meleg levegő felfelé száll, így ott a legkellemesebb a hőmérséklet. A földszinten dolgoznak és itt raknak tüzet, a fentről kiszorult hideg levegő pedig a föld alatti részre jut. Legfelül a testhőmérsékletünkkel kicsit megolvasztjuk a védőréteg legbelső részét, ami még erősebbé teszi a szigetelést.
A végeredmény: egy igluban akár 40-60 fokkal is melegebb lehet, mint az iglunk kívül. Ha többen vannak bent, még gyorsabban felmelegszik.
(Borítókép: Inuitok az általuk épített jégkunyhóban 1926-ban. Fotó: Bettmann Archive / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon