
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4: Most együtt csak 14122 forintért!
Megveszem most!A világűr legkézenfekvőbb tulajdonsága már a nevéből is kiolvasható: űr, azaz nincsen benne semmi. Valójában az űrben sincs tökéletes vákuum, de olyan ritka benne az anyag – köbméterenként alig néhány hidrogénatom, szemben a földi levegő köbméterenkénti 1025 molekulájával –, hogy még ezzel együtt is ez áll a legközelebb a teljes ürességhez.
A hang terjedéséhez szükség van valamilyen közegre, ami a mindennapokban jellemzően a levegő. Mivel azonban az űr közel tökéletes vákuuma légüres tér, ott a hangok sem terjednek. A gyakorlatban ez ritkán okoz problémát, legfeljebb a sci-fi filmek űrcsatáiban kell kicsit elszakadni a fizika törvényeitől. Az asztronauták nyílt űrbéli csevegését meg elsősorban nem ez lehetetleníti el, hanem hogy szkafander nélkül amúgy sem kapnának levegőt, a beszélgetéshez meg nem árt életben lenni. A világűr csöndjének azonban van egy kifejezetten jótékony hatása: ennek köszönhető, hogy nem szenvedünk maradandó halláskárosodást a csillagok hangzavarától.
A csillagoknak ugyanis nagyon is van hangjuk, ráadásul elég változatos: a belsejükben zajló fizikai folyamatok hatására úgy rezegnek sok-sok különféle frekvencián, akár a templomi harangok. Ha a világűrben lenne levegő vagy más, hasonlóan hatékony hangvezető közeg, Naprendszer-szerte hallani lehetne a Nap tízmillió különféle zenei hangnak megfelelő zenebonáját.
Méghozzá jó hangosan. A Nap 383 yottawattos (383 000 000 000 000 000 000 000 000 wattos) teljesítménnyel sugározza magából az energiát, ez hangerőre fordítva nagyjából 290 decibeles fülsiketítő ricsajt eredményezne. Itt a Földön persze ennél valamivel visszafogottabb lenne a Nap koncertje, hiszen a hangerő a távolság növekedésével csökken, és a bolygónk 150 millió kilométerre kering a csillagjától.
A Nap földi hangereje körülbelül 125 decibel lenne. Ezt az értéket segít elhelyezni, hogy a 120 decibel nagyjából annak a zajszintnek felel meg, mint ha 100 méterről hallgatnánk végig egy sugárhajtású repülőgép felszállását, míg a 130 decibel már az emberi hallás fájdalomküszöbe – de ha huzamosabb ideig vagyunk egy hangnak kitéve, már ennél alacsonyabb hangerő is maradandó halláskárosodást okozhat. (Frissítés: Craig DeForest, a Southwest Research Institute napfizikusának számításai szerint, ha minden más tényezőtől eltekintünk, a Földet elérő hangerő inkább csak 100 decibel lenne, ami – tekintve, hogy folyamatos nappali hangterhelésről lenne szó – szintén maradandó károsodást okozna. )
Szóval, bár izgalmasan hangzik, hogy akár a saját fülünkkel is hallhatnánk a Napot, azért ne sajnáljuk túlságosan, hogy ettől az élménytől megfoszt minket a világűr néma üressége.
Cikkünk megjelenése után több olvasónk is azt írta, a fentebb ismertetett számok szerintük nem állják ki a valóság próbáját, ezért a téma tisztázásához Dálya Gergelytől kértünk segítséget, aki az ELTE asztrofizikus doktoranduszaként többek között a gravitációs hullámokat kutató nemzetközi LIGO-együttműködésben is részt vesz.
Mivel a cikk témája egy gondolatkísérlet, Dálya Gergely is rögtön a válasza elején jelezte, hogy a végeredmény nagyban függ attól, hogy milyen fizikai törvényszerűségekkel számolunk, és a kísérlet kedvéért melyektől tekintünk el. Ez alapján ő is többféle forgatókönyvet vázolt fel, de ezen a ponton át is adjuk neki a szót:
A cikkünkben idézett gondolatkísérletre tehát legszorosabban a 3. forgatókönyv illik, két lényeges feltétel mellett:
Mindezek alapján én azt mondanám, hogy a 3. pont számítása a legérdekesebb, de fontos kikötni, hogy ehhez eltekintünk a gravitációtól meg a hanghullámok levegőben való terjedésekor fellépő hőveszteségtől. Vagy egyszerűen mondhatjuk azt, hogy tegyük fel, hogy mi lenne, ha a vákuum vezetné a hangot
– foglalta össze Dálya Gergely.
Eredeti cikkünk kapcsán egyébként egy magyar származású kutató, Robert von Fay-Siebenburgen is jelentkezett, neki nem a számítással vagy a gondolatkísérlet előfeltevéseivel volt gondja, hanem egy vonatkozó kutatásra hívta fel a figyelmünket, amelyet az ő vezetésével publikált a nagy-britanniai Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja még 2010-ben. Ebben a Nap atmoszféráján belüli rezgések által gerjesztett hangokat vizsgálták, az eredmény ezen a rövid videón is meghallgatható:
Ma is tanultam valamit 1-2-3-4: Most együtt csak 14122 forintért!
Megveszem most!
Rovataink a Facebookon