A világ legritkább drágaköveihez képest a gyémánt tucattermék

A gyémántnak kétségkívül jó a marketingje, pedig messze nem ez a legritkább drágakő. Valahogy mégis a gyémánttal kapcsolatban lehet hallani a kizsákmányolásról, a véres gyémántokról, híres rablásokról, és a kalandfilmek jelentős részének cselekménye is valami ritka gyémánt körül forog.

A gyémánt ára sem arra utal, hogy olyan könnyen elérhető lenne, pedig vannak olyan drágakövek, amik sokkal-sokkal ritkábbak nála. Itt egy tízes lista kezdő drágakőgyűjtőknek vagy ékszerfelhalmozóknak, hogy tudják, mikor nem érdemes duzzogni, ha gyémánt helyett más kő, például painite kristály vagy vörös berill kerül a kezük ügyébe.

Painite

Sokáig úgy tartották, hogy ez a legritkább drágakő a világon. Először Burmában talált belőle egy brit mineralógus két kis darabot. Később Burma északi részén még sikerült néhányat begyűjteni. Azóta kiderült, hogy ennél azért valamivel gyakoribb, Burma északi részén ha nem is sűrűn, de azért lehet találni belőle, összesen néhány ezer darabra tehető a painite kövek száma a világban.

Alexandrit

A krizoberill ásvány zöld színű változata, aminek egyik legérdekesebb vonása, hogy a színe úgy változik, ahogyan a fény esik rá. Nappali fényben zöld, mesterséges fényben vörös vagy ibolya színűnek tűnik. Nevét onnan kapta, hogy 1830-ban az Ural-hegységnél fedezték fel, éppen aznap, amikor a későbbi II. Sándor orosz cár nagykorúvá vált. Az oroszok sokáig nemzeti kövüknek tekintették, de később Sri Lankán is találtak alexandritot, aminek az ára vetekszik a gyémántéval.

Tanzanit

Azt szokták mondani, hogy ezerszer ritkább a gyémántnál, ami talán nem áll annyira messze az igazságtól, mint ahogyan elsőre hangzik, tekintve hogy csak a Kilimanjaro lábánál található. Hasonlóan az előbb említett alexandrithoz, ennek a kőnek is úgy változik a színe, ahogyan a fény ráesik. A Caltech geológusai szerint ez a színváltoztató tulajdonság leginkább a vandánium-ionoknak köszönhető.

Benitoite

A nevét onnan kapta, hogy a kaliforniai San Benito megye San Benito nevű folyója közelében találták. Néhány forrás szerint Japánban és Arkansas-ban is megtalálható, igaz az ott talált kövekről azt mondják, hogy nem drágakő tisztaságúak. Az egyik legizgalmasabb tulajdonsága, hogy UV-fényben úgy fluoreszkál, mintha egy ragyogó lila kő lenne, a másik, hogy a kutatók sem tudják, hogy ez a fluoreszkáló hatás és a szín minek köszönhető.

Poudretteit

A kanadai Poudrette-családnak volt egy kőbányája a St. Hilaire hegyen Montreáltól nem olyan messze, itt fedezték fel a követ az 1960-as években. 1987-ig nem ismerték el, mint új ásványt, és egészen 2003-ig nem is nagyon foglalkoztak vele. Azóta sem sokan foglalkoznak a kővel, nem valószínű, hogy a rózsaszínes árnyalatú drágakő sok helyen feltűnhet.

Grandiderit

Alfred Grandidier után kapta a nevét a kékeszöld ásvány, amit eddig szinte kizárólag Madagaszkáron találtak. Azért csak szinte, mert az első, és az eddigi egyetlen tiszta felületű példányt pont nem itt, hanem Sri Lankán lelték. Úgy látszik, hogy a ritka drágakövek egyik közös vonása, hogy különböző fények hatására más színűnek látjuk őket, a grandiderit kék, zöld vagy fehér, attól függően, hogyan esik rá a fény, és hogy természetes vagy mesterséges fényforrás alatt nézi valaki.

Vörös gyémánt

Gyakorlatilag a vörös gyémánt is gyémánt, ugyanakkor igazolja, hogy a gyémántok is több színben léteznek. Amikkel az ékszerésznél szokott találkozni, azok egyáltalán nem számítanak ritkának, de a különféle színvariációk - sorrendben a sárga, barna, színtelen, kék, zöld, fekete, rózsaszín, narancs, lila és vörös - már sokkal ritkábban fordulnak elő. A Föld legnagyobb vörös gyémántja a Moussaieff Red mindössze 5,11 karátos, míg a legnagyobb hagyományos gyémánt jóval több mint 500. 2007-ben egy alig két karátos lilás-vöröses gyémántért 2,6 millió dollárt adtak egy árverésen, azaz több mint 300 millió forintba kerül a vörös gyémánt karátonkénti ára.

Musgravit

Ausztráliában a Musgrave hegységben fedezték fel 1967-ben, de kis mennyiségben Grönlandon, Madagaszkáron és az Antarktiszon is megtalálható. Drágakő minőségben csak nyolc kő létezik a világon. A Föld egyik legkeményebb köve, színe az olivazöldtől a mályváig mozoghat.

Jeremejevit

A 19. század végén találtak először drágakő nagyságú és tisztaságú változatot Szibériában, azóta már Namíbiában is sikerült néhány kisebb darabot kinyerni. A jeremejevit egy ritka alumínium-borát ásvány, változó fluorid- és hidroxid-ionokkal. A legnagyobb darab is csak néhány centis.

Vörös berill

Nem csak a vörös gyémánt, de a vörös berill is a világ legritkább drágakövei között szerepel. A legismertebb színváltozata a smaragd, ami szintén értékes, de nem túl ritka ásvány. Ezzel szemben a vörös változat, vagy drágakő-kereskedelemben a bixbit kifejezetten ritka. Utah és Új-Mexikó környékén lehet nagyon nehezen bányászni, ezért gyakran rubinttal próbálják meg átverni a nem túl hozzáértő, de annál gazdagabb drágakő-vadászokat.

Az itt felsorolt drágakövek jelentős részéből annyira keveset találtak, hogy egy fülbevaló sem biztos, hogy kijönne belőle, nemhogy egy egész nyakék vagy korona. Ezért úgy tűnik, egyelőre a leggazdagabb embereknek is le kell mondaniuk arról, hogy a világ legritkább köveit hordják magukon, persze valószínűleg sokkal többet is kellene magyarázniuk a társaságban, hogy a vörös berill vagy a jemerejevit valójában sokkal menőbb mint bármilyen gyémánt.