Miért robban a libidó tavasszal?

Ha nincs libidó, az olyan zavaró,

Ha sok a libidó, mindig az se jó,

Ha nincs libidó, ha nagy a libidó,

dől a dominó, borul a dominó.

(A Belmondo együttes Libidó című dalából)

Nem egy Nobel-díjas népi megfigyelés, hogy a kikelet első sugaraira felrobban a szerelembomba, a húsvétilocsoló-folklór a tojásokkal is erre játszik rá, áll a májusfa és tombolnak a hormonok.

De tényleg tombolnak?

Egyes kutatók állítják, hogy az emberek hormonszintje, az állatokhoz és a növényekhez hasonlóan, évszakonként föl-le ugrál. Ahogy több a napfény, kevesebb alvásért felelős melatonint termelünk, frissek leszünk és fiatalok. És vidámak, mert szerotoninszintünk is felszökik, szexuális érdeklődésünk pedig felerősödik.

Vonzóbbnak érzik magukat ilyenkor. A rózsaszín eufória pedig áprilisban és májusban tetőzik.

Apró bibi, hogy a férfiaknál júliusban és augusztusban jön el a csúcs, de az egyetemes tapasztalatok azt mutatják, hogy a fáziskésés könnyen áthidalható. A fáziskésés mögött azt a prózai pszichés hatást sejtik, hogy a férfiakat leginkább a látvány indítja be. Karácsonyra azonban már megint nagy lesz az összhang, mindkét nemnél téli álmot alszanak ugyanis ilyenkor a hormonok.

Akkor most itt letehetnénk a pontot. Egy újabb fontos kérdéskörre kaptunk tudományosan megalapozott választ.

Csak lassan a hormonokkal!

Csakhogy más kutatók gyökeresen mást gondolnak minderről. Anders Palmstrøm Jørgensen norvég hormonszakértő szerint a tudomány nem ismer olyan bizonyítékot, amely az emberi nemi hormonok szezonális ingadozását alátámasztaná.

Pontosabban az állatoké ingadozik, az embereké nem. Szexuális érdeklődésünk nem liftezik évszakonként.

Hogy véletlenül se legyen egyszerű a kép, egy másik norvég hormonszakértő, Johan Svartberg a norvég férfiak tesztoszteronszintjét tanulmányozta.

Nagy meglepetésére éppen nyáron voltak a legkevesebben, pont akkor, amikor a férfiaknak mindenről az jut eszébe.

Egy izraeli kutatás pedig ennek ellenkezőjét találta. Uri Alon és munkatársai 2002 és 2017 között közel 3 és fél millió 20–80 éves felnőtt vérét vizsgálta. Náluk is volt mozgás, viszont nyár végére esett a csúcs. Talán ez volt az eddigi legnagyobb szabásúbb vizsgálat, mégis egyértelműen kijelentették, hogy a tavaszi láz okait távolról sem tudjuk még megmagyarázni.

Vagy mégis?

Lehetséges, hogy a válasz pofonegyszerű, és a tavaszi hormonbomba inkább pszichológiai, mint biológiai jelenség. Több hónapnyi szürkeség után kisüt a nap, kellemes az idő, Nekivetkőzünk, ledobjuk ruháinkat, és sokkal többet mutatunk meg a testünkből. Jobban is figyelünk egymásra. Önbizalmunk megnő, és észre sem vesszük, és már meg is ismerkedtünk valakivel. Bátran, önfeledten, lazán, a bátorsághoz pedig elkél egy kis tesztoszteron.