Ön tudja, mik azok az easter eggek?

Videójátékokban vagy DVD/Blu-ray filmekben „easter eggnek” – magyarul húsvéti tojásnak – hívják az apró, szándékosan elrejtett és nehezen megtalálható, gyakran mulatságos egyedi részleteket és tartalmakat. Ezek az ünneptől függetlenül a populáris kultúra fontos részét képezik.

Napjainkban szinte nem is készül már olyan, nagyobb kaliberű videójáték vagy populáris film, amelybe ne kerülne bele valamilyen „easter egg”. Igazi geek rituálé ez az alkotók részéről – egyfajta „fan service” vagy összekacsintás a rajongókkal, hogy „igen, ezt csak önök értik, mert szeretik és ismerik a mi brandünket”. Bár az „easter egg” szó szerint „húsvéti tojást” jelent – leginkább annak a rejtett mivolta miatt –, de persze az eredeti húsvéttól vagy az ilyenkor kipingált tojásoktól eltávolodott jelentéstartalommal. De vajon honnan ered ez a kifejezés? 

Egy renitens programozótól ered

Az igazi húsvéti tojás – eredeti értelmében – általában díszített tyúktojás vagy csokoládétojás, melyet a keresztény gyökerű kultúrákban húsvétkor szokás ajándékozni. A tojásdíszítés szokása egészen az ókorig nyúlik vissza, de a hagyomány a kereszténység elterjedése után is megmaradt. A keresztény értelmezés szerint a tojás a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Talán nem meglepő, hogy ehhez az értelmezéshez a geek húsvéti tojás eredetének 

A „húsvéti tojás” kifejezés használata a videójátékok titkos, rejtett részleteinek leírására az 1980-as Adventure című videójátékból származik, amely Atari 2600 játékkonzolhoz jelent meg, és Warren Robinett programozta. Abban az időben az Atari nem szerepeltette a programozók nevét a játék kreditjében, részben azért, hogy a versenytársakat megakadályozzák abban, hogy a fejlesztőiket elcsábítsák, részben pedig azért, hogy megelőzzék, hogy a fejlesztők a cég új tulajdonosával, a Warner Communication vezetésével alkuképes pozícióba kerüljenek, amikor például béremelésről vagy más, munkaügyi problémákról van szó. 

Robinett, aki nem értett egyet ezzel a gyakorlattal, titokban programozta a „Warren Robinett készítette” üzenetet, amely csak akkor jelent meg, amikor egy játékos egy adott képpontra (egy szürke pontra) mozgatta az avatárját – ilyenkor belépett a térkép korábban „tiltott” részébe, ahol az üzenet megtalálható. 

Amikor Robinett elhagyta az Atarit, erről nem tájékoztatta a céget, azonban nem sokkal a távozása után egy játékos felfedezte a szürke pontot és az üzenetét. Az Atari vezetése eleinte el akarta távolítani az üzenetet, és így kiadni újra a játékot, de végül rájöttek, hogy ez mekkora költségekkel járna, ezért inkább meghagyták. Steve Wright, az Atari fogyasztói részleg szoftverfejlesztési igazgatója ekkor jött rá, hogy 

és azt javasolta, hogy tartsák meg az ilyen üzeneteket a jövőben is, sőt ösztönözzék ezek beépítését a elkövetkezendő játékokba, és húsvéti tojásként írják le őket a fogyasztók számára.

Még régebbi tojások

Bár Robinett Adventure-je óta hívjuk „húsvéti tojásnak” ezeket a kikacsintásokat, de a húsvéti tojások régebbi videójátékokban is szerepelnek – csak ezeket még nem hívták így. Az első szöveges kalandjáték, a Colossal Cave Adventure (1976), amelyből az Adventure készült, több titkos szót tartalmaz. Ezek egyike az „xyzzy”, egy parancs, amely lehetővé teszi a játékos számára, hogy a játék két pontja között teleportáljon.

A klasszikus arcade (játéktermekben játszható) grafikus videójátékok egyik legkorábbi húsvéti tojása pedig a Ron Milner által programozott, 1977-es Starship 1-ben található meg. Ha a játékgép gombjait a megfelelő sorrendben nyomtuk le, akkor a játékos egy, a képernyőn megjelenő 

üzenetet kapott. Ez volt a legkorábbi, eddig ismert arcade játék, amely egyértelműen megfelel a húsvéti tojás meghatározásának – csak itt még nem hívták annak. 

Klasszikus példák videójátékokban...

Az easter eggeknek manapság egyik leggyakoribb példája, amikor egy új részbe belerakják a sokkal régebbi (általában legelső) részt, amely például egy, a játékban szereplő számítógépen vagy arcade gépen játszható. Ennek klasszikus példája az 1993-as, Day of the Tentacle című kalandjáték, amelybe az 1987-es előző rész, a Maniac Mansion került be ilyen módon.

Más legendás játéksorozatokba valamilyen vicces csavarral hegesztik bele a régi klasszikusokat. A 2004-es Doom 3-ban például az egyik arcade gépen a Doom motorjával megírt játékban, a „Super Turbo Turkey Puncher 3”-ban a Doom Guyjal a megszokott játékmenet helyett 

Nem feledkezhetünk meg egy másik híres húsvéti tojásról sem, amelynek az előző részhez már semmi köze sem volt, csak poénból került bele a játékba: a 2000-es Diablo II-ben (illetve annak a későbbi, 1.09-es verziójában) a „secret cow level” („titkos tehén szint”) olyan különleges pálya volt, ahol „pokoli marhák”: két lábon járó tehenek támadtak ránk, alabárddal a kezükben. Amikor már eleget mészároltuk őket, akkor egy adott ponton megjelent a Tehénkirály („Cow King”). Bárki, aki a szerveren éppen a „titkos tehén szinten” tartózkodott (akár a Tehénkirályt ténylegesen megölő gamer csapatában volt, akár nem), megkapta a „killt”, tehát úgy vette a játék, hogy mindenki részt vett az akcióban.

...felhasználói szoftverekben...

Nemcsak játékokba, de felhasználói szoftverekbe is kerültek easter eggek. Hogy a teheneknél maradjunk: 1993-ban készült például egy Debian nevű operációs rendszer, amely az Unixhoz hasonlított, és amelybe ha parancsként beírtuk, hogy: „apt-get moo”, akkor egy 

A másik klasszikus példa: a Microsoft Excel 95-be egy Doom-szerű lövöldözős játékot rejtettek, amelynek The Hall of Tortured Souls volt a címe. A Google keresője pedig mind a mai napig egy külön összefoglalóra elegendő, különféle easter eggtől hemzseg. 

Nem mindenki rajongott egyébként az ilyen húsvéti tojásokért: Steve Jobs, amikor 1997-ben visszatért az Apple-höz, 

mindenféle Apple termékből. Az első easter eggek a halála után, 2012-ben kerültek bele a Mac App Store egyik frissítésébe, amelyben bizonyos letölthető applikációkat 1984. január 24-i dátummal láttak el – ekkor került a boltokba ugyanis az első Macintosh. 

...és filmekben

Törölt jelenetek vagy bónusz extrák (nyilván az egyébként elérhető, hasonló tartalom mellett) kerülnek fel időnként bizonyos filmek DVD- vagy Blue-ray-kiadványaira. Ezek viszonylag ritkábbak és nem annyira frappánsak, de a Memento című film DVD-kiadásának hasonló rejtett extráit állítólag (például James Berardinelli és Roger Ebert egy, a témában írt filmes tanulmánya szerint) érdemes megkeresni.