Miért hal meg több férfi járványok idején?

Világszerte egyértelműen azt mutatják a statisztikák, hogy Covid–19-betegségben nagyobb eséllyel halnak meg férfiak, mint nők. Egy évvel ezelőtt, a koronavírus-járvány berobbanásakor Európában Észak-Olaszország volt az egyik gócpont. Volt olyan időszak, amikor a lombardiai kórházak intenzív osztályain több mint 80 százalékban idős fertőzött férfiak feküdtek.

Az eltérő arányok azért nem ennyire szélsőségesek, ám mindenfelé a legnevesebb egyetemek és kutatóintézetek vizsgálják, hogy miért van a nemek között különbség.

2020-ban Magyarországon 4883 férfi és 4654 nő halt meg Covid–19-betegségben. Nem tűnik nagy eltérésnek. A második és a mostani, harmadik hullámban azonban nőttek a különbségek, és továbbra is minden korcsoportban, a fiatalabbakban is több férfi halt meg.

Nyílik az olló ötven felett

A kontraszt pedig még szembeötlőbb, ha figyelembe vesszük, hogy az elhunytak többsége idős volt, márpedig ebben a korosztályban a férfiak kisebbségben vannak. Ötvenéves korig még nagyjából ugyanannyian vannak a férfiak és a nők Magyarországon. Ötven év felett aztán egyre gyorsabban kezdenek eltűnni a férfiak. Hetvenen túl már csak 40-60 százalék az arány, nyolcvan felett pedig egyharmad-kétharmad.

Úgy is mondhatnánk, hogy annak ellenére, hogy kevesebb a férfi, szám szerint mégis többen halnak meg. Azaz nagyobb arányban.

Na de mi ennek az oka?

A Covid–19 könnyebben legyőzi a férfiakat?

Jelenleg nem tudunk arról, hogy ezek a vírusok kipécézték volna maguknak a férfiakat. Azt viszont tudjuk, hogy a járványok általában keményebben érintik őket.

Amerikai és dán kutatók európai országok 250 évnyi halálozási adatait fésülték át, méghozzá olyan csoportokét, ahol éhínség, járvány vagy mindkettő pusztított. És rendre azt találták, hogy a nők jóformán minden modern populációban tovább élnek, mint a férfiak. Krízisek idején is. Az anyakönyvezés elterjedése óta sokmilliónyi adat áll rendelkezésre, és szinte tényként állítható, hogy világátlagban

De nemcsak hogy tovább élnek, hanem szinte minden életkorban alacsonyabb a halálozási arányuk. (Az arány itt is fontos szó.)

Cigi, alkohol, mi más?

Háborús időkben nyilvánvaló, hogy miért. Most viszont nem harcol senki a fronton, a férfiak mégis korábban halnak.

Akkor az életmód lehet a ludas: cigi, alkohol, kicsapongás. Mindenki tisztában van vele, ezek milyen következményekkel járnak. Valóban, ez lényeges faktor. A statisztikák egyértelműen mutatják, hogy éveket vesz el az életből a dohányzás és az alkohol.

Ma Magyarországon egy nő átlagosan 79 évig él, a férfiak 72 évig. Ez körülbelül tízszázaléknyi különbség. Oroszországban ennél nagyobb, oka pedig a társadalmi méreteket öltő alkoholizmus. A legfejlettebb egészségügyi ellátást nyújtó, stabil életlehetőségeket biztosító gazdag országokban viszont kisebb az eltérés. Ennek ellenére mindenütt megfigyelhető a nemek közötti különbség. Így volt ez kétszáz éve is, Svédországban például 1800-ban 33 évig éltek a nők, a férfiak 31-ig.

Akkor hát meg is válaszoltuk a kérdést.

Csakhogy már születéskor is rosszabbak a fiúk esélyei. Átlagosan 105 fiúra 100 lány újszülött jut világszerte. A gyermekkori halandóság azonban a fiúkat érinti inkább. Ha komplikációk lépnek fel, azokat az újszülött lányok nagyobb valószínűséggel élik túl. A csecsemők nem élnek kicsapongó életet, körülményeik nagyjából azonosak, viselkedésbeli és szociális különbségek is minimálisak még ekkor.

Az egészségtelen életmód mellett ezért lennie kell egy eleve létező biológiai tényezőnek is. Valami olyan előnynek, amivel a nők könnyebben legyűrik az élet megpróbáltatásait.

A kutatók egyszerre kettőt is meg tudnak nevezni:

A két nemet a kromoszómák határozzák meg. A genetikai információinkat hordozó DNS-ek ezekbe a makromolekulákba vannak becsomagolva. Végső soron az emberi genom egyetlen elemén múlik csak, hogy fiú születik-e, vagy lány. A nőknek két X kromoszómájuk van, a férfiaknak csak egy, mellette pedig egy Y, ami a férfi ismertetőjegyek kialakulásáért felelős géneket tartalmazza.

Azaz a nőknek minden génjükből kettő van, betegségek, mutációk esetén mindig ott van egy tartalék. Ez ellenállóbbá teszi őket, immunreakcióik erősebbek a fertőző betegségekkel szemben.

Nemi hormonjaik is erősítik a nők immunrendszerét. A menstruációs ciklust szabályozó ösztrogén antioxidáns hatással bír, valósággal megacélozza az immunrendszert. A férfiak nemi hormonja, a tesztoszteron a férfias külsőért felel, és nemzőképes korban erőssé teszi gazdáját. Ez sem rossz, de mit sem ér a fertőző osztályon. Van ugyan mindkét nemnek a másik hormonjából is, csak jóval kevesebb.

Érdekes, hogy annak ellenére, hogy ösztrogénszintjük már lezuhant, az idős női betegeknek is nagyobbak a túlélési esélyeik, mint férfi sorstársaiknak. 

Az életmódon lehet változtatni, a nemi adottságokon kevésbé. Egyelőre nem tudni, az eltérő genetika vagy a hormonok okolhatók-e azért, hogy a nők tovább élnek. Nagy valószínűséggel mindegyik fontos, de még nem teljesen világos, milyen arányban. 

Még az is lehet, hogy a meghalni készülő, elesett, segítségre szoruló náthás férfi közismert toposzának kőkemény biológiai magyarázata van.