Miért nem eszik meg az állatok az embert?
A Homo sapiens lassú, védtelen és bőségesen elérhető zsákmány, így bár a nagyobb ragadozók megtehetnék, hogy mindennap ruhás majmot majszolnak uzsonnára, mégis ritka, hogy emberre támadnak. Az a mondás járja, hogy ezek az állatok jobban félnek tőlünk, mint mi tőlük. Kérdés, hogy mitől vagyunk ilyen félelmetesek?
Annak, hogy az ember félelmetes, több oka is van.
Az egyik ok a felegyenesedés, vagyis a két lábon járás. A csimpánzok és gorillák jellemzően akkor állnak két lábra, amikor fenyegető testtartást kívánnak felvenni, ettől ugyanis nagyobbnak látszanak. Egy ragadozó szempontjából ugyanettől tűnhet veszedelmesnek az ember: magyarul
keményebbnek látszunk, mint amilyenek vagyunk.
Az emberek másik aggasztó tulajdonsága, hogy társas lények, a ragadozók pedig a főemlősök megjelenése óta megtanulhatták, hogy az efféle élőlények agresszíven védelmezik egymást, és csapatban támadnak vissza.
Még ezeknél is fontosabb, hogy az ember
nem kíván zsákmányállat lenni.
Az életösztön statisztikailag kimutatható megnyilvánulása, hogy azokon a területeken, ahol megjelent az ember, a berendezkedést mindig azzal kezdte, hogy kiirtotta a nagyobb ragadozókat a nem ragadozó, de nagyobb és potenciálisan balhés állatokkal együtt.
Ez az ember természetéhez tartozó kampány puszította ki korábbi élőhelyükről a pumákat, hiúzokat, farkasokat. Azok maradtak csak meg, akik nem szálltak szembe az emberrel, ezért mára a ragadozók
messziről elkerülik az embert.
Ez a hatás olyan erős, hogy etológusok kedves hangon előadott versek felvételeit magnóról lejátszva megállapították, hogy a kisebb és nagyobb ragadozók is menekülőre fogták az emberi hangok hallatán. Mint kiderült, pusztán hangkeltő eszközökkel könnyedén mentesíthető a ragadozóktól egy tetszőleges terület.
Mindennek eredménye egyfajta békés együttélés. Az adott helyen túrázóknak általában azt javasolják, hogy csoportban mozogjanak, és néha kiabáljanak, hogy a ragadozók kitérhessenek az útjukból.
Persze az is lehet, hogy a ragadozók utálják a költészetet.
Rovataink a Facebookon