Már az ókori Kínában is tűzijátékoztak az ünnepeken
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
Kínában már az első ezredforduló előtt, de Magyarországon is bő hatszáz évvel ezelőtt fellőtték az első tűzijátékokat. Bár az elmúlt ezer év alatt a népszerű látványosság változott, ugyanazon a kémiai elven gyártják ma is a tűzijátékokat, mint a Szung-dinasztia idején Kínában.
Tűzijáték a Duna felett Budapesten a nemzeti ünnepen, 2019. augusztus 20-án
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A pirotechnika kínai felfedezése, amelynek része a tűzijáték, mint a művészi szintű polgári szórakoztatás ága még bőven a Szung-dinasztia ideje (920–1279) elé nyúlik vissza. Állítólag a kínaiak már időszámításunk előtt használtak a kínai nagy fal építésekor kálium-nitrátot ahhoz, hogy táplálják a jelzőtüzeiket. Ez vezetett az időszámításunk szerinti 800-as években a feketelőpor feltalálásához, amelyre a tűzijáték-technika is épül.
A feketelőpor elterjedésével rendszeres lett Kínában, hogy az ünnepségek során a rossz szellemeket hangos durranásokkal, látványos tűzzel és füsttel űzzék el. Az első, maihoz hasonló tűzijátékra sem kellett sokat várni, az 1100-as években már rendszeres kísérő eseményei lettek a tűzijátékok a császári vagy egyházi ünnepeknek, például a születésnapoknak.
A kínaiak egyik legnagyobb felfedezésének tartott feketelőporról az ország tudósai az 1300-as évekre már több száz oldalas kézikönyvet készítettek, amelyben részletezték a lőpor lehetséges felhasználásait. Arról, hogy a kínaiak rendszeresen ünnepelnek tűzijátékkal, fennmaradt egy 1240-re tehető arab dokumentum is bizonyítékként, amelyben tűzvirágként hivatkoznak a távol-keleti látványosságra.
Európába az 1241-es mongol betöréssel jutott el először a tűzijáték, Magyarországon szórakoztatásra a feljegyzések szerint 1476-ban, I. Mátyás és Beatrix esküvőjén használták Székesfehérváron. Ezt követően arról van még fennmaradt dokumentáció, hogy Buda 1686-os visszafoglalását is ily módon ünnepelték.
A színes tűzijátékokat az olaszoknak köszönhetjük. A pirotechnikával kísérletező tudósok nátriumot, báriumot, kalciumot, káliumot vagy rezet kevertek a lőporhoz, Így érték el, hogy a lángok irányítottan zöld, sárga, narancssárga, kék vagy indigó színben tűnjenek fel.
Mivel a kémia nem változik, a mai napig ezeken az anyagokon alapszanak a színes pirotechnikai eszközök. Az olaszok pedig a tűzijátékgyártás európai élvonalában vannak a spanyolokkal és Máltával egálban. Jelenleg a legnagyobb gyártó az eredeti feltaláló, Kína. A tűzijátékok előállítása ugyanis nem automatizálható teljes mértékben, így a nagy volumenű termeléshez nagy mennyiségben rendelkezésre álló olcsó munkaerő kell. Hazánkban Emmerling Adolf alapított tűzijátékokat gyártó üzemet, ám ezt 1946-ban államosították.
Az augusztus 20-i tűzijáték
Szent István napját, augusztus 20-át először 1829-ben ünnepelték tűzijátékkal, ám ezt követően az 1848-as események miatt sem lehetőség, sem szándék nem volt rá. 1860-ban tűzijátékoztak újra augusztus 20-án, ám ez botrányba fulladt, és a nézők tömege megtámadta a pirotechnikusokat.
Az évente megrendezésre kerülő tűzijáték 1927 óta hagyomány a nemzeti ünnepen. Három esemény volt, amelyek miatt elmaradt: a második világháború évei, az 1956-os forradalmat követő büntetésként bevezetett tízéves tiltás és a 2020-as koronavírus-világjárvány. 2021-ben a kormány azt ígéri, minden eddiginél nagyobb show-val tér vissza az augusztus 20-i tűzijáték. Érdekesség, hogy az 1966-os tűzijáték során használtak Európában először elektromos indítógépet a robbanószerkezetek levegőbe juttatásához kémiai reakció helyett Fekete Károly és Teleki György gépészmérnökök tervei alapján.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon