Ki volt a magyar Napkirálynő?

Egy 2007-es francia rajzfilm, A Napkirálynő leírása szerint „minden nagy fáraó mögött áll egy asszony”, mi ezt úgy módosítanánk „majdnem minden nagy találmány mögött áll egy magyar”. Gondoljunk csak az atombombára, a golyóstollra, a hologramra, a C-vitaminra, a telefonközpontra, a számítógépre, a biztonsági gyufára, vagy a napenergia tárolására, amit az igazi Napkirálynő talált fel.

A Feltalálók Nemzeti Dicsőségcsarnoka (National Inventors Hall of Fame) egy amerikai nonprofit szervezet, amely az emberiség javát szolgáló újításokat díjazza. Dicsőségcsarnokukban többek között Thomas Edison, Ferdinand von Zeppelin, Steve Jobs, Nikola Tesla, Hedy Lamarr, a Wright-testvérek sorjáznak. A szervezet minden évben bővíti listáját, éppen tíz éve a két posztumusz elismerést hazánk fiai kapták: Gábor Dénes és Telkes Mária. Gáborról talán mindenki tudja, hogy fizikus és villamosmérnök volt és a hologram feltalálója, de hallott már valaki Telkes Máriáról, akinek beceneve Sun Queen volt, azaz Napkirálynő?

Egy magyar lány napgépe

Telkes 1900. december 12-én született Budapesten egy bankigazgató nyolc gyermeke közül a leidősebbként. Miután kitűnő nevelést kapott az Angolkisasszonyoknál és a Sophianum katolikus lánygimnáziumban, megkezdte felsőoktatási tanulmányait a budapesti Tudományegyetemen.

A diploma kézhezvétele után egy fizikusprofesszor, Ribáry István asszisztense lett, majd doktori fokozatot szerzett. 24 évesen költözött Amerikába, ahova nagybátyja, a clevelandi konzul, Ludwig Ernő hívta. A clevelandi Biofizikai Intézet laboratóriumában kezdett kutatóként dolgozni, ahol az agysejtek sugárzását vizsgálták. Telkes első találmánya egy elektromos fényképezőgép volt, amivel meg tudták mérni az agysejtek láthatatlan infravörös sugarait. 25 évesen már az intézet biofizikai osztályának vezetője, úgyhogy nem is csoda, ha 1934-ben a The New York Times legsikeresebb és legérdekesebb 11 asszonyának listáján (színészek és sportolók között) már egyedüli tudósnőként, és persze egyedüli magyarként szerepelt. Néhány évvel később Bostonba költözött, hogy a Massachusetts Institute of Technology (MIT) oktatójaként és kutatójaként folytassa munkáját egyre inkább a napenergia felhasználásának területén.

1937-ben az Az Est napilap azt írta

Dr. Telkes Mária napgép találmánya olyan forradalmi jelentőségű a technikában, mint annak idején az autó feltalálása volt.

Az ő nevéhez fűződik ugyanis a napenergia kémiai eljárással való tárolása.

Telkes Mária 1940-ben lett a Solar Energy Research Project kutatócsoport vezetője, és amikor Godfrey Lowell Cabot amerikai iparmágnás 650 ezer dollárt ajándékozott az MIT-nek, hogy fejlessze napenergiás kísérleteit, Telkes felépítette a Dover Sun House-t (ezért az amerikaiak még ma is Telkes-házként emlegetik a passzív házakat). A ház fűtési technológiája eltért az MIT-házakban alkalmazottaktól: a tárolóeszköz nem víz volt, hanem glaubersó. A megolvadt só 10 napig tárolta a nap energiáját, a hőmérséklet csökkenésekor visszakristályosodott, és leadta az elnyelt hőt.

Sótalanító, a katonák megmentője

Az amerikai hadiipar is felfigyelt Telkesre, megkérték, hogy készítsen egy napdesztillátort, avagy napenergiás tengervíz-sótalanítót, ami képes a sós tengervizet a napenergia párologtatásával ihatóvá tenni.

1953-ban napenergia-kutatóként kezdett dolgozni a New York University College of Engineeringen, ezzel párhuzamosan kapott egy 45 000 dolláros támogatást a Ford Alapítványtól, hogy kidolgozza a napelemes sütő rendszerét. A szegény országokat megcélzó olcsó, könnyen használható sütő képes volt elérni a 350 Fahrenheit-fokot (176 Celsius-fok), vagyis kenyeret is lehetett benne sütni. A meleg, trópusi éghajlatú Indiában óriási népszerűségnek örvendett.

A hatvanas évek végén dr. Telkes a Delaware Egyetem Energiaátalakítási Intézetének kutatójaként kidolgozta a légkondicionálók prototípusát és megint belefogott egy napelemes ház tervezésébe, ez lett a Solar One. 78 évesen ugyan nyugdíjba vonult, de továbbra is a Delaware-i Egyetem tanácsadója maradt.

Élete során több mint száz tudományos publikációja jelent meg, 20 szabadalom fűződik a nevéhez (az utolsót 90 éves korában jegyezték be), 12 nemzetközi kitüntetést kapott (köztük az Amerikai Tudományos és Kutatás-fejlesztési Hivatal díját). 1995-ben gyötörte a honvágy és hazatért, Budapesten hunyt el 95 éves korában.