Létezik-e akcentus az állatoknál, ami megnehezítheti a párkeresést?

Mi történik, ha egy osztrák bika átnéz a határon, meglátja a csinos magyar tehenet, és udvarolni kezd neki? Lesznek-e kommunikációs nehézségeik, vagy minden gond nélkül megérti a bókokat Riska? 

Hogy ezt megtudjuk, először is különbséget kell tenni a kommunikáció és a nyelv között, mert az állatok sokféle módon kommunikálnak (hang, testbeszéd, szag), de a nyelv (nem csak a finom marhanyelv) egyedi dolog. 

Kérdés, a kommunikáció tanult vagy veleszületett az állatoknál, és kialakíthatják-e ugyanazon fajok földrajzilag távoli csoportjai a hasonló viselkedési vagy beszélgetési módokat? 

1958-ban a Cambridge-i Egyetem kutatói kimutatták, hogy az elszigetelten nevelt hím erdei pintyek sokkal egyszerűbb énekeket sajátítanak el, mint azok, amelyek nagy társaságban nevelkednek, mert a trillákat egymástól tanulják. Idővel az azonos fajon belüli elszigetelt populációk saját regionális dalaikat dolgozzák ki. Ezt erősítette meg egy 2016-os, a Prágai Egyetemen végzett tanulmány, miszerint a 19. században Angliából Új-Zélandra behurcolt citromsármány olyan dalokat énekel, amiket az otthoniak már nem. Az énekesmadár-populációk változó repertoárja a különböző nyelvjárásokhoz hasonlít. Az üzenet alapvetően ugyanaz:

– de a kifejezése más.

Mi a helyzet az akcentussal?

A Washington Postban jelent meg a kutatás, amely szerint az állatok túlnyomó többsége úgy születik, hogy tudja, hogyan kell beszélni faja nyelvét, attól függetlenül, hogy hol jön világra vagy nevelkedik, mivel „beszédük” (valószínűleg) a genetikai kódjukba van bevésve. 

A Karib-térségben élő sperma bálnák máshogy használják a bálnanyelvet, mint a csendes-óceániak. Shane Gero hat évig hallgatta a karibi sperma bálnákat, és megtalálta a regionális csoportjaikra jellemző kódokat. Ezek a hangok, csettintések azonosíthatnak egyéneket, családokat vagy társadalmi rétegeket.

Az ornitológusok a madaraknál is megfigyelték már a regionális eltéréseket. A kis koronás verébsármány-fióka élete első három hónapjában a felnőtteket figyelve tanulja meg a mintákat, és körülbelül hét eltérő hangot használ dalaiban, de a különböző populációk más és más módokon kombinálják a hangokat. A másfajta hangsorok alapján az ornitológusok könnyen tudják azonosítani az adott madár származási helyét.

Darcy Kelley, a Columbia Egyetem professzora az állatok kommunikációját tanulmányozza. Szerinte

A legtöbb fajnál a kommunikáció genetikai alapú. Regionális akcentusok csak olyan kis számú fajnál alakulhatnak ki, amelyek másoktól tanulják a nyelvet.

A két Lotti (makákó)

A Pennsylvaniai Egyetem pszichológusa, Bob Seyfarth és Dorothy Cheney biológus kísérletükben egy újszülött rézuszmajompárt cseréltek ki egy japán makákópárra, így a japán makákók szülei nevelték fel a rézuszmajombabákat és a rézuszszülők a japán makákók kicsinyeit. Ez a csere azért is érdekes, mert a két főemlősfaj legtöbbször ugyanazokat a hangokat használja, csak más értelemben. A fiatal rézuszmajmok morognak játék közben, a japán makákók búgó hangot adnak ki. Mi történt a csere után? A nevelőszülők nem voltak nagy hatással az utódokra: a japán makákók játék közben búgtak, a rézuszmajmok morogtak. Vagyis úgy születnek, hogy tudják, mikor milyen hangot kell kiadniuk, a szociális környezet nincs hatással a kommunikációjukra. A rézuszmajmok és a japán makákók nem úgy beszéltek, mint fogadott testvéreik, de megértették nevelőszüleiket és a szülők is őket.  

Az akcentusbeli eltérések (enyhe frekvencia- és hangszínkülönbség) mind a különböző fajok, mind a különböző földrajzi régiókban élő fajok között megfigyelhetők. A Cambridge-i Egyetem egy vizsgálatában a kutatók számítógépes algoritmusok segítségével 2000 kutya- és farkasfaj üvöltését elemezték, és 21 üvöltési típusra szűkítették le őket. A tanulmány megállapította, hogy a vörös farkasok és a prérifarkasok eltérő hangmagasságon üvöltenek. 

Tőkehal, az uszonyosok virtuóza

Minden egyes tőkehalnak egyedi genomja van, és ezek a genetikai differenciák befolyásolják méretüket, alakjukat és hangjukat is. Ráadásul a tőkehalnak bonyolultabb a hívása, mint sok más halé, mert a hangadáshoz az úszóhólyagjukat rezegtetik, így pukkanások, morgások és dörmögések egész repertoárját alkotják meg.

A tőkehalhangokat rengeteg tényező befolyásolhatja: a genetika, az őket körülvevő környezet és a hangtanulás. A hívások fontosak, mert a pintyekhez hasonlóan párkereső hirdetésekként szolgálnak, de sajnos a tengeri zajszennyezés megnehezíti a hirdetésfeladást, és előfordul, hogy a tőkehalrandi sosem jön létre, így aztán a szaporodás is nehézségekbe ütközik, ami komolyan veszélyezteti a halfaj fennmaradását. 

Riska és Klaus szerelme talán beteljesülhet, hiszen az még nem derült ki 100 százalékosan, hogy a teheneknek is lenne akcentusuk.