Naponta két gyémántot találnak a turisták a világ egyik leggazdagabb lelőhelyén

A napokban robbant a hír, hogy milliókat érő gyémántot talált a földön egy hétéves amerikai kislány a Crater of Diamonds State Parkban, Arkansas államban. Aspen Brown az apjával és a nagyanyjával kószált a nemzeti parkban, amikor egyszer csak lehajolt, és felkapott egy zöldborsó nagyságú, fénylő követ az ösvényről.

Izgatottan mutatták meg a leletet a park személyzetének, akik készségesen megvizsgálták, és kijelentették, hogy Aspen drágaköve bizony gyémánt, egy aranybarna színű, csillogó fényű, 2,95 karátos komplett kristály, aminek nincs törött lapja, csak egy aprócska hasadék az egyik oldalán, és ez az egyik legszebb darab, amit az elmúlt években láttak.

A család megköszönte az alapos tájékoztatást, majd a gyémánttal együtt kisétált a kapun, és boldogan hazafelé vette az irányt.

Gyémántok 13 dollárért 

Milyen hely ez, ahol csak úgy gyémántot lehet találni a földön, és a drágakövet minden további nélkül meg lehet tartani? Legfeljebb a Kiskakas gyémánt félkrajcárja című népmeséből hallhattunk ilyesmiről, amelyben a szemétdombról kapirgált elő egy ékkövet a rátarti kappan, de azt is elvette a török császár.

A Gyémánt Kráter nevű, állami tulajdonban lévő park igazán különös terület, ugyanis gazdag gyémántlelőhely. A világ nyolcadik legnagyobb gyémánttartalmú vulkáni krátere, és az egyetlen hely a világon, ahová 13 dolláros belépővel bárki bemehet, és nyugodtan drágakövek után kutathat a 37,5 hektáros szántott területen.

ami naponta átlagosan két újdonsült gyémánttulajdonost jelent.

A park dolgozói egyáltalán nem bánják ezt, sőt ahol tudnak, segítenek. Aki ásni szeretne, hozhatja saját szerszámait, de ha nem akar cipekedni, a helyszínen is bérelhet vödröket, lapátokat, szitákat, vagy éppen a kíváncsi szemek elől eltakaró paravánokat. Egyetlen kikötés van csupán: motoros bányászati eszközökkel nem szabad kincset keresni.

Legjobb csak sétálgatni fel-alá

Trükkökkel és tippekkel is ellátják a látogatókat. Például azzal, hogy nem érdemes szerszámokkal bíbelődni, fáradozni, a keresés legjobb módja a komótos fel-alá járkálás és a talaj pásztázása az ösvényeken. Időnként még fel is szántják, fellazítják a területet, hogy az eső lemoshassa a kövekről a szennyeződéseket, és az érdeklődők könnyebben rábukkanhassanak a gyémántokra. 

Ám nem mindegy az sem, mikor érdemes sétálgatni a kincsesmezőn. Két tényező lényeges a sikerhez: az eső és a nap.

Időt kell hagyni ugyanis a szennyeződés megszáradására, akkor csillan ki igazán a gyémánt fénye a sötét földről. Felhívják azonban a vendégek figyelmét, hogy a harmadik nap után egyre csökken az esély, eső után több mint egy héttel pedig csak nagy ritkán találhatnak gyémántokat.

Itt ásták ki Sam nagybácsit is

Fehér, barna és a sárga színűek a leggyakoribbak, de könnyen bele lehet botlani féldrágakövekbe, ametisztbe, achátba vagy jáspisba is. Körülbelül 40 egyéb ásványféle hever a földben, például gránát, flogopit, kvarc, barit és kalcit.

Szép találat volt a hétéves kislány aranybarna gyémántja, de az övé csak a második legnagyobb az idén. Márciusban egy látogató egy 3,29 karátos barna gyémánttal sétált ki a kapun. 2013 júliusában egy 12 éves fiú New Yorkból tízpercnyi sétálás után egy 5,16 karátos barna gyémántot kapott fel a kráter északi oldalán. 2015 júniusában pedig egy látogató a coloradói Longmontból egy 8,53 karátos, Esperanza névre keresztelt fehér szénkristállyal lett gazdagabb, aminek az értéke, miután 4,6 karátos triolettre csiszolták, körülbelül félmillió dollár volt. A rekorder viszont az 1924-ben előbukkant 

ami – csiszolás után – közel egymillió dollárt ér.

A legtöbb parkban talált gyémánt azonban átlagosan fél karátot nyom. Száz évvel ezelőtt az apróbb gyémántokra még nem fordítottak figyelmet, így ma az akkori kezdetlegesebb bányászati technológia maradékát szedegethetik össze az érdeklődők.

Egy farmer indította el a gyémántlázat

A csillogás és a fényűzés kristályokba tömörült matériái extrém körülmények között keletkeztek a földköpenyben 150 kilométer mélyen, 1300 Celsius-fokos, ötvenezerszeres felszíni nyomású, pokoli helyeken, ahol a titáni erők tetraéder alakú kristályokká préselték össze a szénatomokat. 100 millió évvel ezelőtt pedig a vulkánosság hozta felszínre, és senki sem vette őket észre egészen 1906-ig, amikor egy John Huddleston nevű, írástudatlan farmer meg nem pillantott két gyanúsan csillogó, apró követ a talajon. Érezte, hogy valami különöset talált, ezért öszvérre pattant, és bement a közeli megyeszékhelyre, Murfreesboróba, ahol a helyi ékszerész New Yorkba küldte megvizsgáltatni a leleteket. Kisvártatva kiderült, hogy egy majdnem három és egy másfél karátos gyémántot talált a birtokán.

Nem tudni, mennyit kapott értük, de az biztos, hogy Huddleston 36 ezer dollárért eladta farmját egy Little Rock-i befektetőinek, aki kereskedelmi gyémántbányászati telephellyé alakította a mezőgazdasági földeket. Ezrével özönlöttek a szerencsevadászok, ám évek múlva kiderült, hogy a többnyire apró, töredékkarátos gyémántok kitermelése üzletileg nem kifizetődő és

Többször is gazdát cserélt a gyémántmező, amíg Arkansas állam 1972-ben meg nem vásárolta 750 ezer dollárért, és nemzeti parkká alakította a 911 hektáros területet Crater of Diamonds néven, ahol mindmáig 37 hektáron lehet gyémántot ásni.

A kérdés csak az, hogy a kincskeresés az arkansasi gyémántkráterben csak egy mókás kirándulás a szabad levegőn, vagy értékelhető pénzt is hozhat a szerencséseknek? Mennyi pénzzel távozott például a hétéves Aspen és családja pár héttel ezelőtt?

Ahány gyémánt, annyi ár

A Föld egyik legkeményebb természetes anyagának árazása távolról sem annyira egyértelmű, mint például az aranyé. Ott a 24 karát a tiszta aranyat jelöli, a 12 karát pedig felerészben más fémmel ötvözött tiszta aranyat.

A gyémántárakat is karátonként adják meg,

Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb tömegű (karátú) egy gyémántkő, annál ritkább, ezért annál drágább. Ám az ár nem lineárisan, hanem exponenciálisan növekszik. Egy 1 karátos gyémántdarab ára körülbelül háromszor annyi, mint egy fél karátos kőé. Egy 3 karátos gyémánt ára pedig akár négyszer annyi is lehet, mint egy 1 karátosé. Feltéve, hogy a kövek azonos minőségűek – de a legtöbbször nem azok.

Számít például a szín, és mivel a teljesen tiszta (fehér) gyémánt igen ritka, ezért értékesebb, mint a gyakoribb sárgás, barnás árnyalatúak. Lényeges a kő alakja, tisztasága, és hogy vannak-e külső, vagy belső kristályhibái is. Na és persze nem mindegy, hogy nyers vagy csiszolt gyémántról van-e szó. Nem véletlen, hogy a természetes, nyers gyémántok árát (is) tág határok között lehet csak megadni. Az 1 karátosoké például 100 és 2000 dollár között mozoghatnak, de eltérhetnek lefelé és fölfelé is, minőségtől függően.

Aspen 2,95 karátos kövét szép darabnak titulálták a park szakértői, ezért 3-5 ezer dollárt (1-2 millió forintot) is megérhet. Ha viszont megcsiszoltatja, akkor 10 millió forintnál többet is kaphat a borsószem nagyságú kincsért. A gyémántkráterben leggyakrabban talált félkarátos darabok – csiszolatlanul – pár százezer forintot kóstálhatnak, és akárhogyan is nézzük, ez már szabad szemmel észrevehető jutalom egy önmagában is izgalmas szabadidős programért.