Mennyire lehet korhű egy videójáték?

Néhány nappal ezelőtt mi is megírtuk, hogy az új Assasin's Creed játék, a Mirage nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de mi a helyzet a háttérrel? Vajon mennyire hiteles ez a Bagdad, amit a játékban láthatunk? 

A korábbi játékokban ellátogathattunk többek között Damaszkuszba, Firenzébe, Jeruzsálembe, Párizsba, hogy a háztetőkön parkurozzunk, harcoljunk, mindig korhű ruhákban és díszlet előtt. Az, hogy a készítők melyik évszázadba és melyik országba helyezik a játékot, állítólag attól függ, hogy mennyire ismerik a hátterül szolgáló régiót a játék célországaiban és mennyire független a jelen konfliktusaitól. Így nem lett sajnos magyar hátterű Assassin's, mert ugyan 9 éve petíciót indítottak, hogy 20 000 aláírással elérjék, az '56-os magyar forradalom legyen a háttér és a téma, de nem jött össze elég támogató, és a mi fontos forradalmunk máshol nem is elég ismert. Plusz az oroszok negatív szerepben ábrázolása néhány évtizede elég rizikós. Úgyhogy a magyar szál így nem valósult meg. 

De ettől még dicséret illeti a készítőket, ugyanis mindig nagy hangsúlyt fektetnek az ismeretterjesztésre, az új bagdadi játék részeként funkcionáló History of Bagdad például szakszerűen összeállított információkat nyújt a 9. századi város történelméről, művészetéről és gazdaságáról. Az illusztrációul szolgáló képeket különböző múzeumok bocsájtották a játéktervezők rendelkezésére, köztük a koppenhágai The David Collection, ami kivételesen komoly iszlám művészeti gyűjteménnyel rendelkezik, vagy a párizsi Institut du monde arab.  

Miért pont Bagdad?

A középkori városból nem sok emlék maradt, de szerencsére a történetírók megörökítették, milyen volt az 1258-as mongol invázió előtt.

Al-Mansur, az abbászida kalifa által 762-ben alapított Bagdad a középkori világ egyik legnagyobb és legfontosabb városa, ami politikai, szellemi, művészeti és gazdasági központként funkcionált. A kör alakúra tervezett város a 9. században mintegy 3000 méter átmérőjű volt és vályogtéglából épült. A város két kör alakú falát vizesárok vette körül, négy kupolás kapun át lehetett ki- és bemenni, amelyeknek a tetején egy-egy lándzsát tartó alak állt. Bagdad közepén Abbászida kalifa hatalmas kupolás aranypalotája magasodott. Emellett állt a fő mecset és arisztokrata házak, hivatalos kormányzati épületek. A kapuktól nagy sugárutak ágaztak el a távolabbi negyedekbe, ahol a többi lakóház, de fürdők és ipari területek is helyet kaptak.

Az egyik legfontosabb épület neve fennmaradt, ez volt a Mustansiryya Madrasa, Bagdad híres oktatási intézménye, és ismerjük azt a 12. századi perzsa szúfi szentélyt is, ami az Umar al-Surawardi nevet viselte. 

Kulcselem az építészet

Mivel háztetők és épületek között kell ugrálnunk, settenkednünk, lopakodnunk, a házak ábrázolása hangsúlyos az abbászidakor alatt játszódó játékban – ekkor már jellemző volt a téglából építkezés, a szigetelés és a víz bevezetése. Hagyományos és új ötletekkel díszített épületek között járunk, de ez a kettősség az iszlám építészet sajátossága. Bagdadot a nagy középkori városokhoz, például Damaszkuszhoz hasonlóan mértani pontossággal tervezték meg, hogy

Bernard O'Kane, aki az iszlám művészet és építészet professzora a kairói Amerikai Egyetemen, azt mondja, a nagy mongol dúlás szinte mindent elpusztított, nagy szerencse, ha olykor-olykor előkerül valamilyen régészeti lelet, például egy 9. századi márvány imafülke (mihrab), ami ma az Iraki Nemzeti Múzeumban látható.  

A  művészettörténészek szerint két város, a szíriai Rakkában található Al-Rafiqa és a Bagdad melletti Qadisiyya (vagy al-Mubarak) Bagdad utánzataiként épültek. De Szamarra, az „angol régészek kedvelt kutatóhelye” is szorosan kapcsolódik a városhoz, ez a 9. században alapított ősi iszlám város az Abbászida udvarnak és katonáinak adott otthont. Hatalmas téglapalotái és monumentális kapui valószínűleg hasonlítanak Bagdad épületeire, a mecsetek, minaretek és házak hasonló faragott és festett stukkókkal, kerámia- és üvegcsempével, valamint csillogó mozaikokkal díszítettek.

De a játékban más helyek és korszakok is megjelennek Iszfahántól és Delhitől Szamarkandig. A bagdadi jelenetekben láthatunk a középkorból származó afrikai kapukat és szökőkutakat, kora újkori iráni bazárokat és mecseteket, dél- és közép-ázsiai kupolás sírokat, valamint az Ibériai-félsziget csempés belső tereire emlékeztető helyiségeket.

A kritikusok szerint a játékban túl nagy szabadságot engednek meg a szereplőknek, akik körülbelül mindenhová bemehetnek, de még ha ez az autentikusság rovására is megy, fontos, mert bemutatja az iszlám művészet és építészet gazdagságát. A Mirage talán nem olyan élvezetes játék, mint volt a Valhalla, de szép tiszteletadás a jellegzetes és lenyűgöző iszlám művészet és építészet előtt.