- Tudomány
- Ma Is Tanultam Valamit
- Podcast
- TIL podcast
- til podcast
- ma is tanultam valamit podcast
- rasszismus
- kolorizmus
- fehér bőr
- ötzi
Mérgezi a világot a kolorizmus, de miért napozik akkor a fehér ember?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
- Tízezrével érkeznek hozzánk, fejükben iránytű van, és éktelen lármát csapnak
- Azonnal elutazna? Pattanjon a foteljébe!
Az emberi civilizáció egyik legmérgezőbb rákfenéje a rasszizmus, annak pedig az egyik alapja az európaiakra jellemző fehér bőrszín. Erre és civilizációs felsőbbrendűségére hivatkozva kolonizálta a „fehér ember” a fél világot, és ültette el mélyen a rasszista gondolkodásmódot. Ideológiák, rabszolgaság, elnyomás, népirtás épült a bőrszínek árnyalatára, és bár régóta világos, hogy ennek semmiféle biológiai alapja sincs, mégis a mai napig áthatja a mindennapokat az egész világon.
Úgy tűnik, most egy újabb, amúgy is rozoga, ingadozó láb dőlt ki alóla, amikor nemrégiben kiderült, hogy a világ legrégebbi, teljes épségében (1991-ben, az Alpokban) megtalált jégbe fagyott emberi holttestének, az 5300 éve élt Ötzinek életében sokkal sötétebb volt a bőre, mint azt eddig gondolták. Az uralkodó elméletek szerint az afrikai őshazából körülbelül 40 ezer évvel ezelőtt Európába vándorolt Homo sapiens ősök bőre (a kevesebb napfény miatt) hamar kivilágosodott. A világosabb bőr ugyanis több létfontosságú D-vitamint képes felvenni a napfényből, ezért előnyösebb, mint a sötétebb.
Ez igaz is, csakhogy Ötzi legújabb vizsgálata azt támasztja alá, hogy még 8 ezer évvel ezelőtt is hasonlóan sötét bőrű népcsoportok éltek Európában, mint Afrikában, és csak (evolúciós léptékkel nézve) a „közelmúltban”, 3-4 ezer éve vált általánossá a sápadt bőrszín a kontinensen. A kifehéredéshez ugyanis szükség volt a letelepedésre és a (D-vitaminban szegény) gabonaalapú életmód elterjedésére is. A fehér bőrszín tehát – úgy tűnik – egy egészen új fejlemény, és megerősíti azt a már eddig is nyilvánvaló tételt, hogy a bőrszínre apelláló rasszizmusnak az égvilágon semmi alapja.
A Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában Tapasztó Orsi és Jocó bácsi vendégükkel, Márton Joci roma aktivistával merül bele a kolorizmus, a sötétebb bőrszín hátrányban részesítésének témájába. Kiderül, mennyire hálózzák be a világot a sötétebb bőrszínekhez társított értékítéletek és az is, hogy
- honnan erednek ezek a zsigerből jövő ellenszenvek?
- Miért napoznak akkor a fehér bőrűek?
- Van-e értelme az antirasszista kampányoknak, vagy csak hergelik velük az arra fogékonyakat?
- Eljött-e a posztrasszizmus korszaka? És hogy mi is az?
Tudja meg, mi lappang a toxikus gondolatok mögött, már csak azért is, hogy ma is tanuljon valamit! És persze ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem az életünket megkeserítő túlagyalásról, a titokról, a sziesztáról, tudja meg, hogy valóban létezik-e a Nagy Ő, és ha igen, akkor merre jár, vagy hogy miként irányíthatjuk az álmainkat, és azt is, hogy kozmikus lottóötös-e az ember, vagy nyüzsögnek körülöttünk a földönkívüliek, na és hogy képesek vagyunk-e monogámok lenni? És persze leplezze le a notórius későket is!
A 2. évad adásai
- Túlgondoljuk, szétagyaljuk az életünket. De hol az ellenszer?
- Kozmikus lottóötös az ember, vagy nyüzsögnek körülöttünk a földönkívüliek? A vendég Kiss László csillagász, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke.
- Ezek a magyar ételek verik ki a biztosítékot a külföldieknél.
- Álmaink forgatókönyvírói és rendezői lehetünk ezzel a módszerrel. Vendég: dr. Bódizs Róbert álomkutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.
- Létezik-e a másik felünk, a lelki társunk, a Nagy Ő? Ha igen, merre jár? Vendég: dr. Lukács Liza szakpszichológus, a témáról szóló több sikerkönyv szerzője.
Az 1. évad epizódjai
- „Három ember csak úgy tud megőrizni egy titkot, ha kettő közülük halott” – Miért áruljuk el kényszeresen a ránk bízott titkokat?
- Almási Kitti a monogámiáról: Mindennap szembejön valaki, aki jobb nálunk.
- Szórakoznak velünk, vagy nem tehetnek róla a notórius késők?
- Emberi létszükséglet vagy csak ebéd utáni kajakóma a szieszta? A vendég, dr. Purebl György pszichiáter, alváskutató, a Magatartástudományi Intézet igazgatója tiszta vizet önt a pohárba.
- Miféle tudatmódosító varázserővel bír a tükör?
- Mit ettek az ősemberek? Vegák voltak, vagy paleóztak? A vendég: Lichthammer Adrienn dietetikus, antropológus, a Semmelweis Egyetem oktatója.
- A szerelem bolonddá tesz – de miért múlik el másfél év múlva?
- Másként múlik az idő gyerekkorban, mint felnőttként. Na de mi történik? A vendég: Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója.
- Rosszul tudtuk, mégsem kopnak el az emlékeink.
- Valóban sok a pszichopata a felső vezetők körében? A vendég: Haller József neurobiológus, kriminálpszichológus, a Miért agresszív az ember? című könyv szerzője.
- Ezért kell Messengeren szólni a gyereknek, hogy kész az ebéd. Dúl a generációk harca. Vendég: Steigervald Krisztián generációkutató.
Rovataink a Facebookon