- Tudomány
- Ma Is Tanultam Valamit
- Podcast
- TIL podcast
- ma is tanultam valamit podcast
- szerencse
- til podcast
Rajtunk múlik-e a szerencse?
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
- Tízezrével érkeznek hozzánk, fejükben iránytű van, és éktelen lármát csapnak
- Azonnal elutazna? Pattanjon a foteljébe!
Szerencsekutatók (pszichológusok, filozófusok, eszmekutatók) állítják, hogy hatással vagyunk arra, hogy szerencsések vagyunk-e. Persze nem a közkeletű, „nesze semmi, fogd meg jól” lózungokra kell gondolni, hogy Légy pozitív!, hanem például arra, hogy a parkolni vágyóknak is van szerencsecsillaguk. A reménytelennek látszó parkolás esete, amikor az örökké „mázlista” kolléga mindig jó helyet talál magának, míg más csak rezignáltan körözget eredménytelenül. Alan Kirman, az Aix-Marseille Egyetem közgazdászprofesszora munkatársaival publikált, Born Under a Lucky Star? (Szerencsés csillagzat alatt születni?) című tanulmányában magabiztosan kijelenti: az emberek maguk döntik el, hogy szerencsétlenné vagy szerencséssé váljanak. Tényleg így van?
Ha valaki például kedvezőtlen helyzetekben összeszedi, felspannolja magát, akkor olyan döntések meghozatalára lehet képes, amelyek többnyire „szerencsésebb” fordulatokhoz vezethetnek. A szerencsések nem „szerencsés csillagzat alatt születtek”, hanem megtanultak szerencsésnek lenni. A szerencse ugyanis, a legtöbb esetben, nem egy külső tényező, hanem saját cselekvéseink következménye.
A Ma is tanultam valamit podcast mai adásában Tapasztó Orsi és Jocó bácsi alámerül a szerencse világába, és elmesélik, a világ legszerencsétlenebb emberével mi történt, és miért is lett ő a világ legszerencsésebb embere.
Ragadja meg a szerencsét, és kapcsolódjon az adásra, merthogy ma is érdemes tanulni valamit. És persze ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem a diéták csúcsáról, az intuitív antidiétáról, a titokról, a sziesztáról, na és az életünket megkeserítő túlagyalásról! Tudja meg, hogy valóban létezik-e a Nagy Ő, és ha igen, akkor merre jár, vagy hogy miként irányíthatjuk az álmainkat, de azt is, hogy kozmikus lottóötös-e az ember, vagy nyüzsögnek-e körülöttünk a földönkívüliek? És persze leplezze le a notórius későket is!
A 2. évad adásai
- Túlgondoljuk, szétagyaljuk az életünket. De hol az ellenszer?
- Kozmikus lottóötös az ember, vagy nyüzsögnek körülöttünk a földönkívüliek? A vendég Kiss László csillagász, akadémikus, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke.
- Ezek a magyar ételek verik ki a biztosítékot a külföldieknél.
- Álmaink forgatókönyvírói és rendezői lehetünk ezzel a módszerrel. Vendég: dr. Bódizs Róbert álomkutató, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatási igazgatóhelyettese.
- Létezik-e a másik felünk, a lelki társunk, a Nagy Ő? Ha igen, merre jár? Vendég: dr. Lukács Liza szakpszichológus, a témáról szóló több sikerkönyv szerzője.
- Mérgezi a világot a kolorizmus, de miért napozik akkor a fehér ember? Vendég: Márton Joci roma aktivista.
- Leszámolna minden sanyargatással az ösztönös antidiéta. Vendég: Asiama Evelyn dietetikus.
Az 1. évad epizódjai
- „Három ember csak úgy tud megőrizni egy titkot, ha kettő közülük halott” – Miért áruljuk el kényszeresen a ránk bízott titkokat?
- Almási Kitti a monogámiáról: Mindennap szembejön valaki, aki jobb nálunk.
- Szórakoznak velünk, vagy nem tehetnek róla a notórius késők?
- Emberi létszükséglet vagy csak ebéd utáni kajakóma a szieszta? A vendég, dr. Purebl György pszichiáter, alváskutató, a Magatartástudományi Intézet igazgatója tiszta vizet önt a pohárba.
- Miféle tudatmódosító varázserővel bír a tükör?
- Mit ettek az ősemberek? Vegák voltak, vagy paleóztak? A vendég: Lichthammer Adrienn dietetikus, antropológus, a Semmelweis Egyetem oktatója.
- A szerelem bolonddá tesz – de miért múlik el másfél év múlva?
- Másként múlik az idő gyerekkorban, mint felnőttként. Na de mi történik? A vendég: Nádasdy Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi docense, a Texasi Egyetem kutatója.
- Rosszul tudtuk, mégsem kopnak el az emlékeink.
- Valóban sok a pszichopata a felső vezetők körében? A vendég: Haller József neurobiológus, kriminálpszichológus, a Miért agresszív az ember? című könyv szerzője.
- Ezért kell Messengeren szólni a gyereknek, hogy kész az ebéd. Dúl a generációk harca. Vendég: Steigervald Krisztián generációkutató.
Rovataink a Facebookon