Zöld drágakövek hullottak az égből Hawaiin

Igézően szép hely a Hawaii-szigetcsoport, az Egyesült Államok 50. állama, négyezer kilométerre az anyaországtól, a Csendes-óceán kellős közepén. Nemcsak arról nevezetes, hogy gyönyörű strandjain született meg a hullámszörfözés, hanem arról is, hogy legnagyobb szigetén működik a világ egyik legaktívabb vulkánja, a Kilauea. 1983 óta nem akar lecsillapodni, jóformán egyfolytában fortyog, vagy ömlik belőle a láva, ezért az egyik legalaposabban megfigyelt tűzhányó is egyben.

2018-ban annyira erősen robbant ki, hogy hamucsóváját 9200 méter magasra lőtte fel. A vulkanológusok és a helyiek később pedig arra lettek figyelmesek, hogy a környék tele van zöldes árnyalatú, üveges ásvánnyal, olivinnal.

Ennek a vas-magnézium szilikátásványnak számtalan fajtája létezik, attól függően, milyen benne a vas-magnézium arány. Egyik típusa, a smaragdhoz megtévesztésig hasonlító, olajzöld színű peridot azonban értékes drágakőnek számít, és minél sötétzöldebben ragyog (és persze minél nagyobb), annál többet ér.

Kizöldült a strand

A helyiek váltig állították, hogy az égből hullt alá az áldás, és a vulkanológusok sem zárták ezt ki, ám óvatosabban szemlélték a csodát. Az olivin ugyanis mindenütt jelen van az olyan típusú magmás kőzetekben, mint amilyenek a Kilaueából törnek elő. Ráadásul ez a mutatós ásvány ölt először szilárd formát a lehűlő felszín alatti olvadt kőzetanyagban. Olyan mennyiségben lepi el a környéket, hogy az egyik partszakasz, a Papakolea Beach homokja konkrétan zöldes színűvé vált.

Kézenfekvő magyarázat lehet erre, hogy mivel az olivinkristályok nehezebbek a többi anyagnál, nem mosódtak bele a tengerbe, vagy pedig egy korábbi kitörés megszilárdult és erodálódott, elmállott lávája alól kerültek elő. Ám a páratlan zöld homokos strand mégiscsak olyan látványt nyújt, mintha apró ékkövek zuhogtak volna a tájra. A kérdés csak az: előfordulhat-e egyáltalán ilyesmi?

Bármilyen meglepő, de a kutatók nem zárják ki teljesen a drágakőesőt sem. Mindennapos esemény ugyanis errefelé, hogy a rendkívül forró (1100 Celsius-fokos), gázokkal teli folyékony magma 20 emeletes épületeknél is magasabb lávaszökőkutakkal tör elő, majd hull alá, teljesen beterítve a tájat. Benne a már korábban, föld alatt kikristályosodott olivinszemekkel együtt.

Így vagy úgy, de nem elképzelhetetlen tehát az efféle égi áldás, már csak azért sem, mert kifejezetten sok olivin hever a függőleges lávaforrások közelében. Viszont csak többnyire apró, ékszerkészítésre nem igazán alkalmas szemek.

Jó barátok a gyémánttal

Szépségén kívül azonban most felfedezték egy másik jó tulajdonságát is: egyszerűbbé teheti a gyémántok keresését. Kevés sziszifuszibb és fárasztóbb tevékenység létezik, mint a gyémántbányászat. Egyszerűen nem létezik olyan bevált módszer, amely garantálná az eredményt.

Mindössze egyetlen alapvetésbe kapaszkodhatnak a geológusok: gyémántot csak ott lehet találni, ahol a kimberlit nevű ásvány felbukkan. Nem véletlen, hogy a leggazdagabb gyémántlelőhelyek szinte kizárólag ehhez a kőzetfajtához kötődnek. Azonban már a kimberlit felkutatása is olyan, mint tűt keresni a szénakazalban. És ha nagy szerencsével rá is akadnak, akkor is erősen kétséges a siker.

Azt eddig is tudták, hogy ennek a jelzőkőzetnek a felét a változó összetételű olivin teszi ki, azt viszont nem, hogy ha az olivinkristályok több magnéziumot tartalmaznak, mint vasat, akkor az igencsak jó hír a gyémántvadászoknak. Szoros kapcsolat van tehát az olivin összetétele és a gyémántlelőhelyek között. Igaz, itt a magnézium a nyerő, az értékes (sötétzöld) olivinváltozathoz, a peridothoz pedig a több vas.

Kéz a kézben jár a két ásvány, de vajon érdemes-e a földet fürkészve sétálgatni a Kilauea vulkán környékén, ahogyan a Gyémánt-kráterben (Crater of Diamonds State Park), Arkansas államban, ahol átlagosan naponta két gyémántot találnak a turisták, nemegyszer sokmillió forintot érő darabokat?

Akár igen, mert még az apró, fél-egy centiméteres (körülbelül 2 karátos, 0,4 grammos) darabok is, ha jó minőségűek (szín, alak, tisztaság, kristályhibák), megcsiszolva több tízezer forintot érhetnek. Habár ritkák a több centiméteres kristályok (ahogyan a gyémántoknál is), egy másfél centiméteres, 10 karátos csiszolt peridot már egymillió forintot is érhet, egy 20 karátos pedig akár hárommilliót is. Arról nem is beszélve, hogy állítólag nyugtat és gyógyít, és még ha nincs is erre semmi bizonyíték, ha hiszünk benne, már nem járhatunk rosszul. És még csábítóan szépek is.