A Fabergé tojások titokzatos története
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
- A cikkcakkos tengerpartok az őrületbe kergetik a matematikusokat
- Tízezrével érkeznek hozzánk, fejükben iránytű van, és éktelen lármát csapnak
- Azonnal elutazna? Pattanjon a foteljébe!
A Fabergé-tojások az antikvitások szerelmesei között óriási sztárnak számítanak. A díszes tojások a neves ékszerész, Peter Carl Fabergé felügyelete alatt készültek több mint száz évvel ezelőtt, és nevezetesek bonyolult formatervezésükről, aprólékos kivitelezésükről és történelmi jelentőségükről.
Az Oroszországból származó Fabergé-tojásokat eredetileg húsvéti ajándékként rendelte meg III. Sándor cár a feleségének, így a szerelem extravagáns formába öntése volt. Minden tojás egyedülálló remekmű, amelyet gyakran nemesfémek, drágakövek és bonyolult zománcdíszítések tarkítanak. Fabergé III. Sándor és fia kérésére összesen 52 tojást készített, de csak 43 maradt fenn, a többi eltűnt a forradalom viszontagságai között. Az ékszerész azonban másoknak is készített a remekművekből, Marlborough hercegnőnek, a svéd és norvég királyi háznak és a Rothschild bankárcsaládnak is, összesen legalább 70-et, de csak 62 maradt fenn.
A 19. század végén Szentpéterváron üzemelt a Fabergé ékszercég. Peter Carl Fabergé, a luxustojások ötletgazdája az első ikonikus darabot, az Arany tyúktojást 1885-ben alkotta meg.
A Fabergé-tojások körülbelül 10 centiméter magasak, elkészítésük 1-2 évig is eltartott az aprólékos kézimunka miatt. Fabergé állítólag annyira maximalista volt, hogy ha csak egy pici részlet nem volt tökéletes, kalapáccsal esett neki a már majdnem kész alkotásnak. A tojásokban apró meglepetések lapultak, például miniatűr portrék, órák, kis állatfigurák.
A Fabergé-tojásban egyszerre van jelen a gazdagság és a történelem, a királyi hagyományok és az innováció.
A tojások története III. Sándor orosz cárral kezdődött, aki az első császári húsvéti tojást ajándékozta feleségének, Marija Fjodorovna császárnőnek. A kívülről egyszerű, zománcozott fehér tojásnak kinyitásakor színarany sárgája tárult fel, amiben négy színű, aranyrubinokkal díszített tyúk volt, és a cári aranykorona miniatűr másolata. Fjodorovna érthető elragadtatottsága indította el az éves hagyományt. III. Sándor fia, II. Miklós az édesanyjának és a feleségének, Alekszandra Fjodorovnának is készíttetett tojást.
Az orosz forradalom után több tojás elkerült szülőhazájából, amikor a bolsevikok eladták őket. Ma az oroszországi Fabergé Múzeumban, az Ermitázsban, a Kremlben és az Egyesült Királyság Királyi Gyűjteményében csodálhatjuk meg őket.
Anyagok és technikák
A Fabergé-tojások extravagáns anyagok felhasználásáról és bonyolult elkészítési technikáikról voltak híresek. A nemesfémek, arany és az ezüst alkották a központi szerkezetet, míg a luxusdrágakövek, mint a gyémántok, rubinok és zafírok csillogást adtak nekik. Élénk színek és üvegszerű felület jellemezte őket. Az egyedi anyagok, mint a hegyikristály, a nefrit és a mesterien faragott karéliai nyírfa tették még egyedülállóbbakká a tárgyakat. Meg persze a bennük elrejtett meglepetések.
Peter Carl Fabergé a francia hugenottáktól származó ékszerművész volt, akinek már apja is ékszerészettel foglalkozott, nem tudta volna csodálatos álmait megvalósítani olyan munkatárs nélkül, mint Henrik Wigström. Ő segítette például az egyik leghíresebb tojás, az 1913–ból származó Téli tojás megalkotásában, ami zománcozott, bonyolult fagykristálymotívumáról híres, gyémánt hópelyhek és a gatchinai palota miniatűr másolata rejlik a belsejében.
Ritkaságuk, történelmi jelentőségük, és persze az értékes anyagok felhasználása miatt kelhetnek el nagy ritkán rekordmagas áron az aukciókon. Az utolsó megerősített ára 18,5 millió dollár volt egy 2007-es aukción, de állítólag egy 2014-es érverésen 33 millió dollárt fizettek egy Fabergé-tojásért.
Rovataink a Facebookon