Van valami a levegőben májusban, tombolnak a hormonok, és a szokásosnál is jobban előtérbe kerül az intimitás, egymásra hangolódás, a közelség, a meghittség és persze az érintés utáni vágy. Az érintés utáni éhségről pedig a híres-hírhedt kísérlet óta tudjuk, hogy még az ételnél is fontosabb számunkra, nélküle nem tudnánk életben maradni. Az intimitás legszorosabban megélhető formája pedig a szex. Legalábbis – sztereotípiák szintjén – a férfiak többsége így gondolja.

Nem cáfolta ezt az állítást Hevesi Kriszta szexuálpszichológus sem a Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában, ám azonnal jelezte, hogy többféle intimitás is létezik. Például az érzelmi intimitás, ami arról szól, mennyire tudunk megnyílni, és mennyire engedjük be a másikat. De létezik a hasonló életfelfogásból eredő szellemi közelség, vagy éppen a közös élményekből, örök emlékekből táplálkozó szociális intimitás is. És hogy miként éljük meg őket, milyen kötődési stílust sajátítottunk el, az már a születés után hamar eldől.

A bölcsőből hozzuk magunkkal

Kissé leegyszerűsítve: két alapvető kérdés alakítja ki, miként éljük meg az intimitást: szerethetőnek tartjuk-e magunkat, és számíthatunk-e a másikra?

Akiket például babaként gyakran ölbe vettek és ölelgettek, amikor értük mentek az óvodába, szerethetőnek tartották magukat, és mindig bíztak abban, hogy anya eljön értük, jó eséllyel biztonságos kötődők lesznek. A szorongó kötődők folyamatosan aggódnak, hogy kevesek a másiknak, és elveszíthetik őt. De léteznek elkerülő kötődők is, akik szerethetőnek tartják magukat, de nem várnak sokat a másiktól. Hevesi Kriszta szerint ezek a korai évekből hozott tapasztalatok belénk égnek, és nehéz azokat később megváltoztatni.

Elrendezte jól a természet, de…

Szerelem és intimitás – két nehezen megfogható és főleg nehezen mérhető fogalom. Úgy tervezte azonban a Természet, hogy a szülésnél, az anya-gyerek kapcsolatnál, ölelés és szex közben (nőknél-férfiaknál egyaránt) is oxitocin (kötődési hormon) szabadul fel. Az intimitáshoz azonban nem elég a puszta vonzalom (például szerelem első látásra), hanem elengedhetetlen a másik megismerése.

Éppen ez a gond a rapidrandi-alkalmazásokkal, hogy sok esetben először szex, és csak azután – kölcsönös vonzalom esetén, talán – jön egy közös vacsora és egymás megismerése. Pont fordítva történik, ahogyan azt évszázadokon keresztül megszoktuk.

A Ma is tanultam valamit podcast legújabb adásában Tapasztó Orsi és Jocó bácsi műsorvezetők merülnek alá a neves szakértővel a mindenkit érintő és egész életünket végigkísérő témába, és kiderül, hogy:

• Mi a baj a pornófilmekkel? (Röviden: olyan változatosságot, vizuális túlingerlést adnak, annyira megemelik az ingerküszöböt, hogy éppen azt veszítjük el, amit keresünk.)
• Igazak-e azok a sztereotípiák, össznépi elvárások, hogy egy férfi mindig szexelni akar, a nőknek pedig mindig kívánatosnak kell lenniük?
• Van-e olyan, hogy túlzott intimitás?

Ne halogassa túl sokat, hallgassa meg a műsort! És persze ne hagyja ki a péntekenként jelentkező Ma is tanultam valamit podcast legutóbbi adásait sem, és tudja meg, miért vesszük rá nehezen magunkat a sportra, miért múlik el a szerelem másfél év elteltével, mi a legnagyobb hiba, amit szülőként elkövethetünk. Figyeljen arra, hogy minden további nélkül halálra nevethetjük magunkat, és bármikor kényszeresen elárulhatjuk a ránk bízott titkokat. És leplezze le a notórius későket is.