Ezért gyakoriak az amerikai elnökök elleni merényletek

Csak ebben az évben két elnök ellen is merényletet követtek el. Robert Fico szlovák miniszterelnökre egy Léván élő 71 éves író lőtt rá négyszer május 15-én, Nyitrabányán. Róla annyit tudni, hogy több könyve is megjelent és pár éve alapított egy „Mozgalom az Erőszak Ellen” nevezetű szervezetet. Az életveszélyes sérüléseket szenvedett politikus túlélte a vélhetően politikai indíttatású támadást.

Ahogyan Donald Trump amerikai exelnök és jelenlegi republikánus elnökjelölt is a Pennsylvania állambeli Butler városában (magyar idő szerint) július 14-én, ahol egy választási gyűlésen tüzet nyitott rá egy 20 éves fegyvermániás férfi. Trump csak könnyebben sérült meg, viszont a lövöldözésben meghalt a közönség egyik tagja. Az elkövetőt végül a titkosszolgálat mesterlövésze lelőtte.

Szinte hagyománya van az USA-ban

Szlovákiában példátlan, az Egyesült Államokban azonban korántsem, hogy vezető politikusok életére támadnak. Még akkor is, ha a Trumpot ért incidens előtt 1981-ben történt a legutolsó merénylet az USA-ban (meglőtték Ronald Reagan hivatalban lévő elnököt). Előtte viszont hosszú a lista.

Az amerikai polgárháború felszította szenvedélyek közepette egy John Whites Booth nevű színész hátulról lelőtte Abraham Lincolnt, az USA 16. elnökét 1865. április 14-én, nagypénteken a Washington D.C.-beli Ford színházban.

De az sem tetszett neki, hogy az elnök polgárjogot akart adni a feketéknek. Ezért felsétált a páholyba és végzett vele, kihasználva az alkalmat, hogy a biztonsági ember kissé odébb éppen élvezte A mi amerikai kuzinunk című vicces darabot.

James Garfield elnökre a washingtoni pályaudvaron lőtt rá kétszer 1881-ben egy elmebeteg ügyvéd azért, mert nem kapta meg az általa megpályázott párizsi konzuli tisztséget.

William McKinley elnököt egy zsebkendő alá rejtett pisztollyal ölte meg egy anarchista 1901. szeptember 6-án a buffalói Temple of Musicban. De csak a második lövés volt végzetes,

Az őt váltó Theodore Roosevelt (Teddy) elnököt pedig a zsebébe rakott fém szemüvegtokja és kettéhajtott 50 oldalas beszédének lapjai mentették meg, amikor kampánykörútján rálőtt egy mentális problémákkal küzdő merénylő 38 kaliberes Coltjával 1912-ben. Roosevelt először lecsitította a tömeget, hogy ne lincseljék meg a támadót, majd miután megállapította, hogy nem köhög vért, a pulpitusra lépett és úgy kezdte beszédét:

Majd megtartotta 84 perces beszédét, és csak ekkor kért orvosi segítséget. 

Az elnöki merényletek közül azonban kétségkívül J. F. Kennedy meggyilkolása (1963. november 22., Dallas) a legismertebb. Minden idők legtöbbet tanulmányozott (és összeesküvés-elméletekkel leginkább körbeszőtt) néhány másodpercéről tízévente megjelenik egy összefoglaló mű, és mindegyik ugyanarra az eredményre jut: Lee Harvey Oswald lőtte le az elnököt és egyedül.

Miért pont Amerika?

És hogy miért éppen az amerikai elnököket akarják időről időre megölni? A Ma is tanultam valamit podcast legújabb műsorának vendége, Hahner Péter történész, a Rubicon Intézet főigazgatója és többek között Az USA elnökei, a 100 történelmi tévhit és a Magyarország szerencséje című könyvek szerzője szerint azért, mert az USA az egyik legdemokratikusabb ország a világon, ezért a politikai gyilkosság is ott demokratizálódott a legjobban. Az emberek meg vannak győződve róla, hogy tenniük kell a sorsukért, és hogy számít, mit tesznek. Na és nem utolsósorban a fegyverek nagyon könnyen elérhetők arrafelé.

Persze a világ más tájain elkövettek politikusok ellen merényleteket. Hogy csak Erzsébet királyné, alias Sisit említsük, akit egy olasz anarchista sebesített meg halálosan (egy kihegyezett reszelővel) a Genfi-tó partján 1898. szeptember 10-én. Vagy a Monarchia utolsó magyar miniszterelnökét, Tisza Istvánt, akire pisztollyal lőtt rá egy ellenzéki képviselő az Országházban 1912. június 7-én, de nem találta el a grófot (a golyónyomok ma is ott vannak az alsóházi ülésterem faburkolatán). De ezzel nem volt vége: további három másik merénylet célpontja is volt, közülük az 1918. október 31-i utolsó már az életébe került. 

Az adásból az is kiderül, hogy:

• általában magányos farkasok az elkövetők, vagy szervezetek állnak mögöttük;
• mi a motivációjuk, és egyáltalán „megéri-e” megölni egy politikust;
• melyek voltak a legsúlyosabb történelmi következményekkel járó merényletek.

A két műsorvezető Tapasztó Orsi és Balatoni Jocó.

De ne hagyja ki a Ma is tanultam valamit podcast eddigi adásait sem. Például a Csányi Vilmos biológus-etológussal készült beszélgetést, ha tudni szeretné, mikor alakultak ki a spiritualitás gyökerei és az isteni koncepció őseinknél. És azt sem, amelyben Hevesi Kriszta szexológus elmondja, mit veszítünk el a felnőttfilmek nézésével. És persze tudja meg azt is, miért káromkodik olyan sokat a magyar és miért cifrázzuk annyira.