Zuhanás, üldözés, meztelenség – ezekről álmodunk a legtöbbet. Na de mit jelentenek?

2024.10.19. 20:37

Állítólag egy éjszaka Albert Einstein azt álmodta, hogy egy farmon sétál, ahol egy tehéncsordába ütközött egy elektromos kerítés mellett. Amikor a gazda bekapcsolta a kerítés áramkörét, a tehenek hirtelen hátraugrottak, méghozzá egyszerre. A legelő másik végén álló gazda szemében azonban úgy tűnt, hogy egymás után ugráltak, hullám formában. Einstein felébredt, és megszületett a relativitáselmélet.

Akár igaz a legenda, akár nem, könnyen megeshetett, hogy a fizikuszseninek álmában állt össze a korszakalkotó teória, hiszen

már ősidők óta a látás egy másik formájának tekintik az álmokat.

Az ókori egyiptomiak látnoki erőt tulajdonítottak neki, és fontos döntések meghozatalához vagy haditervek kidolgozásához használták. Ahogy az ókori görögök és rómaiak is határozottan állították, hogy az álmok előre jelzik a jövőbeli eseményeket, sőt azt is, hogy az álmokban a halottakkal is lehet találkozni.

Sigmund Freud, a libidómániás pszichológus, mint minden mást, az álmokat is az elfojtott konfliktusok vagy vágyak kifejezésének tartotta, amelyek persze gyakran szexuális jellegűek. Carl Jung

a tudatalattiból feltörő érzelmek, gondolatok játékának gondolta, amit az agy magasabb régiói narratívákba foglalnak össze.

Álomelmélete szerint az álmok fontos információkat tárnak fel, és a személyiségfejlődés lényeges részei lehetnek. A modern pszichológusok és az MRI-vel felvértezett neurológusok pedig – kevésbé romantikusan – azt feltételezik, hogy az agyunk álmokkal üríti ki a felesleges adatokat, hogy a fontos információknak helyet biztosítson.

Életünk majd egytizedét végigálmodjuk

Rejtélyes, megfoghatatlan világ ez, és mivel életünk egyharmadát végigalusszuk, és annak negyedrészében álmodunk is (még akkor is, ha nem emlékszünk rá), kimondhatjuk, hogy

életünk egy jelentős részében álomvilágban élünk.

Na de mit jelentenek az olyan álmok, hogy a kamasz lány álomgazda nagy fülei segítségével közlekedik a középiskola folyosóján, osztálytársai pedig nagy lábaikat használva lebegnek a szünetben? Vagy hogy rosszemberek üldöznek (arcukat nem lehet kivenni), félelmemben kiáltani akarok, de nem jön ki egy hang sem belőlem? És az, hogy egy óriási pók komótosan szövi körém a hálóját, én pedig tehetetlenül nézem, mert hiába akarok, mozdulni sem tudok?

A pók felbukkanása Krúdy Gyula Álmoskönyve szerint például meglepő módon szerencsét jelent, a pókháló pedig „szerencsés szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem végződik házassággal”.

A Szindbád-könyvek írójának nem kellett fantáziáért a szomszédba mennie,

de az életművéből kissé kilógó, furcsa álmoskönyv nem az ő fejéből pattant ki,

hanem álomfejtő (plusz tenyérjósló és a kuruzslás magasiskoláját űző) nagyanyjáéból, aki amolyan 19. századi ezoterikus ezermester volt. De különös módon nem szerepel az Álmoskönyvben a zuhanás.

Zuhanás

Pedig pszichológusok szerint a zuhanás a leggyakoribb álomtéma az eszement repertoárban, persze különféle formákban, más-más kulisszák között, és persze 

ahány világlátás, annyi megfejtés.

Evolúciós pszichológiai szemüvegben a szabadeséstől való félelem a fákon alvó, főemlős közös őseinktől maradt bennünk. Egy rossz mozdulat, és zuhanunk a sötétben a ragadozóktól hemzsegő életveszélyes földfelszínre. De mielőtt földet érünk, rémülten felriadunk. Sigmund Freud – nem meglepő módon – a szexuális kegyből való kieséssel és az ettől való félelemmel hozta összefüggésbe, ami párkapcsolati aggodalmakat tükröz. De a szexuális kísértésnek való engedést is jelképezheti. Carl Jung szerint a zuhanós álmok kompenzáló hatásúak, annak például, aki túlságosan jó véleménnyel van magáról, azt jelzi, hogy ideje leszállnia a földre.

Csalódások is okozhatnak ilyen álmokat, amikor olyan dolgok hiúsulnak meg, amikhez nagy reményeket fűztünk.

És akkor is megtörténhet az ijesztő dráma, amikor úgy érezzük, hogy nem támogatnak kellően sem anyagilag, sem érzelmileg. Általában a tehetetlenséggel és a munkahelyi, pénzügyi, párkapcsolati kudarctól való félelemmel hozzák összefüggésbe, de azzal is, ha nagy döntést előtt állunk.

Üldöztetés

Toplistás az üldözés témája is, mármint az, hogy minket üldöznek, és nem mi másokat. Ez a második leggyakoribb visszatérő álom, különösen a nők körében. Ennél a rémisztő motívumnál is felbukkan az evolúció: a tudósok azt feltételezik, hogy amikor szaladunk valami(k) vagy valaki(k) elől, az a ragadozók előli menekülés egyfajta öntudatlan felkészítő gyakorlata, szimulációja lehet, ami túlélési előnyt jelenthetett. Tágabban megközelítve

olyan veszélyes helyzetekre készíthet fel bennünket, amelyek megtörténhetnek velünk a való életben. 

Az üldözésről szóló álmok a napközben átélt heves szorongás érzéséből is származhatnak, és gyakoriak azoknál, akik hajlamosak halogatni és kerülni a konfrontációkat.

Ha nem lenne elég, hogy üldöznek, de még hangunk sincs, az a bizonytalanság és a tehetetlenség érzését jelezheti. Ezzel a rémálommal üzenhet a tudatalatti, hogy meg kell keresni az okát, miért nem hallanak, vagy nem értik meg, amit mondani szeretnénk.

Nyilvánosan meztelenül

Az egyik legklasszikusabb és -komikusabb ismétlődő álomforgatókönyv, amikor embertársak között hirtelen ráébredünk, hogy nincs rajtunk semmi. Elég gyakran felbukkan ez a pikáns szituáció, a meztelenség körül forog ugyanis az álmok 12 százaléka.

Lényeges motívum, hogy minden szem ránk szegeződik,

ami miatt kínosan, sebezhetőnek, kiszolgáltatottnak érezzük magunkat, és zavarba jövünk. A legtöbb pszichológus egyetért abban, hogy a pőre helyzet nem szó szerinti vágyat jelent a meztelenségre, és legtöbbször nincs erotikus vonatkozása, inkább azzal függ össze, hogy valami miatt zavarban vagyunk, amit mások nem tudnak rólunk. 

Más pszichológusok azt sugallják, hogy az ilyen típusú álmok

bűntudatból vagy a kisebbrendűség érzéséből fakadnak, esetleg abból, hogy félünk a lelepleződéstől.

Az is kiválthatja, hogy az álmodót a múltban elhanyagolták, vagy figyelmen kívül hagyták. De még az is lehetséges, hogy nagyon stresszel minket egy ránk bízott súlyos titok, a meztelenség pedig azt jelzi, hogy le akarjuk dobni a terhet, és fel akarjuk tárni az igazságot.

Persze vannak, akik úgy gondolják, hogy az álmok semmit sem jelentenek. Az idegtudósok és pszichológusok viszont meg vannak győződve róla, hogy az álmok rengeteg rejtett érzést tárnak fel, és fontos szerepet játszanak a mentális egészség megőrzésében.

Legyünk álmaink rendezői!

Ha valakit zavar, hogy mint egy hulló falevél, ki van szolgáltatva álmainak, akár forgatókönyvírója és rendezője is lehet belső filmjeinek. Vagy a kreativitás forrásaként is tekinthet a (fél)álomra, az ébrenlétből az alvásba való átmenet mágikus pillanatára (hipnagógia). Mint Salvador Dalí, aki mindig valamilyen tárgyat tartott a kezében, ami rendre leesett, amikor éppen mély álomba zuhant volna, a zaj pedig felébresztette. 

Nem elemezte álmait (vagy inkább látomásait), hanem inspirációnak látta és azonnal lefestette azokat.

Képeit nézve úgy tűnik, mintha szándékosan és rendszeresen idézte volna meg és kereste volna fel külön bejáratú színes-bizarr álomvilágát, ahol vélhetően annyira otthonosan mozgott, hogy már semmin sem lepődött meg.  

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.

Indamedia Csoport