Látta már ezt a cikket? Ez nem déjà vu

Talán emlékszünk a Mátrixban arra a jelenetre, amiben Neo (Keanu Reeves) kétszer is átéli ugyanazt a pillanatot gyors egymásutánban, ezután azt mormolja, hogy „ó, déjà vu...” , ami a mátrix hibájára utal, és így az ügynökök érkezésére.

De ez nem csak Neóval történik meg, talán mind átéltük már ezt az irreális és furcsa, érthetetlen, bizarr élményt, mikor az a benyomásunk, hogy nem először történik ez velünk. A déjà vu összefoglaló neve a már hallott (déjà entendu), már érzett (déjà senti), már gondolt (déja pensé) és már megnézett (déjà visité) érzetnek is.

Kérdés, agyi működési zavar, látási rendellenesség okozza, vagy tényleg a körénk épített rendszer hibáját jelzi? A 19. század második felében a déjà vut a paranormális jelenségek közé sorolták. 1888-ban egy neurológus, John Hughlings Jackson kísérletezett epilepsziásokkal és megfigyelte, hogy roham közben éltek át déjà vut: mintha újraélnék a múlt eseményeit. Epizódjaik deaktiválhatták az agy bizonyos részeit, de akkor még technikai fejlettség híján nem tudták tanulmányozni agyi aktivitásukat.

Tudatosított zűrzavar

Az emberek több mint 96 százalékánál előfordul a jelenség, de vizsgálni nehéz, hiszen hogy is lehetne laboratóriumi körülmények között létrehozni ezt a spontán jelenséget? Dr. Vernon Neppe 1983-ban azt mondta,

A déjà vu elméleteit Findler 1989-ben csoportosította. Az elsőben „mágikusan” magyarázzák a déjà vu-t, a különleges képességekkel rendelkező test vagy a reinkarnáció emléknyomai okozzák. A második magyarázat szerint „előhívás-fókuszú modell” magyarázhatja: emlékszünk valamire, amit átéltünk, és erre asszociálunk egy ismeretlen élmény láttán is.

A harmadik csoport a neurológiai működésre fókuszál: akkor élünk át déjà vut, ha a különböző idegpályák által továbbított szenzoros jelek nem egyszerre érkeznek az agykérgi területekre, így az agy félreértelmezi az eseményt, és kettős élményként rögzíti.

A „kettős pálya elmélet” szerint a látópályák szükségesek a déjà vu keletkezéséhez, de O'Connor és Moulin 2006-ban pont egy veleszületetten vak férfi déjà vu élményéről számolt be tanulmányban. A 25 éves férfi úgy írta le, mint a hallási, érintési és szaglási impulzus vegyülését az élményben, vagyis nem a látáshoz kapcsolódott (déjà vu helyett déjà été-ként, „már voltként” definiálták). A férfi úgy kommentálta:

Mintha egy apró felvétel lenne a fejemben, amiről próbálom kitalálni, vajon hol találkoztam vele korábban?

2008-ban azt találták ki a kutatók, hogy déjà vu akkor keletkezik, ha egyszerre megvan az ismerősség szubjektív érzete és a tévesség objektív tudata. Először hiba jelentkezik, majd önjavítás. Ez a tudatosság nincs meg a már átélt (déjà vécu) érzet esetén, mikor az emberek nem tudják, hogy abnormális dolog történik velük, mert betegek. 

Új ötletek (amik még nem voltak)

Kortárs pszichológusok most a halántéklebenynél található idegkörök működési zavaraira szavaznak. Az agyi anomáliát az is alátámasztja, hogy epilepsziás, skizofrén vagy Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő a déjà vu, mint másoknál.

A kanadai agykutató, Wilder Penfield (nem Winnie-the-pooh, az a Micimackó) az előző század közepén elektromosan stimulálta éber betegek agyát, akiken koponyametszést végeztek, így képes volt reprodukálni a déjà vu-t. Mára tökéletesítették a vizsgálatokat és már mély agyi stimulációs folyamatokat használnak, hogy kiderítsék, az agy mely területei érintettek. Világos lett, hogy a memória, a navigáció, a tárgyfelismerés és az érzelmekért felelős területek is benne vannak. Ha hiányzik a koordináció az agy ezen régiói között, nincs szinkron a hippokampusz és az ismerős érzéshez kapcsolódó entorhinaliskéreg között, akkor biztos működési zavar lép fel. Az is lehet, hogy a hibát abban kell keresnünk, hogy a két agyfélteke közötti információátvitel nem zökkenőmentes. Szóval még mindig semmi sem biztos, csak az, hogy már átéltük egyszer, hogy keressük a déjà vu megfejtését.

Persze talán a mátrix hipotézisét sem kell teljesen elvetni, miszerint a déjà vu azt jelzi, hogy a rendszerben kis hiba ütötte fel a fejét, semmi sem igazi és csak egy gépek alkotta szimulációban élünk. Sosem lehet tudni.