Egy nyelven beszéltünk a neandervölgyiekkel
A neandervölgyiek sokkal jobban hasonlítottak a modern emberhez, mint azt korábban gondolták a kutatók. Most még egy területet találtak, amely ezt bizonyítja. A Max Planck Institute for Psycholinguistics két kutatója azt állítja, hogy a modern nyelv és beszéd visszavezethető egészen a legutolsó közös ősig, a félmillió évvel ezelőtt élt ősemberig.
Dan Dediu és Stephen C. Levinson szerint a neandervölgyiek és a homo sapiens azonos nyelvet beszéltek. A neandervölgyiek azóta lázban tartják a tudományos világot, mióta kétszáz évvel ezelőtt felfedezték őket. Tudjuk, hogy a modern ember legközelebbi rokonai voltak, hiszen nagyjából félmillió évvel ezelőtt közös ősünk volt, ez volt a Homo heidelbergensis.
Az azonban máig rejtély, hogy miért haltak ki, a modern ember miért váltotta fel őket. A legutóbbi kutatások, régészeti és paleoantropológiai felfedezések, de főleg DNS-kutatások alapján már azt feltételezik, hogy sorsuk sokkal jobban összefonódik a homo sapiens sorsával. Azt is tudjuk már, hogy kultúrájuk és kognitív képességei hasonlóak voltak a miénkhez.
Dan Dediu és Stephen C. Levinson ezeket a kutatásokat összefoglalva jutott arra a következtetésre, hogy a nyelv korábban alakult ki, a homo sapiens, neandervölgyiek és gyenyiszovai ember (őt csak genomja alapján gondoljuk különálló emberfélének) közös ősénél.
Elméletük szembemegy a ma elfogadott elméletekkel, amely szerint a mai formában élő beszéd egy vagy nagyon kevés mutációnak köszönhetően alakulhatott ki. Az időpontról nincsen megegyezés, ez lehetett 10-50 ezer évvel ezelőtt, de lehetett egymillió éve is. Ebbe beletartozik a Homo heidelbergensis is.