Zsófia
17 °C
21 °C

Januárban lezuhanhat a Phobosz-Grunt

2011.11.16. 15:56
Egyre valószínűbb, hogy a Föld körül keringő Phobosz-Grunt űrszondát nem lehet megmenteni. Az eszköz mérgező üzemanyagot is tartalmaz, de független szakértők szerint ez a légkörbe érkezés után felrobban majd.

A Phobosz-Grunt űrszonda felett a november 8-i fellövés óta nem sikerült visszaszerezni az irányítást. Mivel a startot követően nem kapcsolt be a hajtómű, ami a tervezett pályájára állította volna a szondát, a kínai Yinghuo–1-gyel összekapcsolt űrjármű azóta is a Föld körül kering. Francis Rocard, a francia CNES űrhivatal szóvivője szerint a csillagok alapján tájékozódó szenzor és a fedélzeti számítógép közt megszakadt kapcsolat okozhatta a hibát. Emiatt vált irányíthatatlanná az eredetileg Mars-kutatásra tervezett űrszonda.

Nehéz megjósolni, hogy a Mars-misszió folytatható-e. Igor Liszov, a Novosztyi Koszmonavtyiki újságírója úgy véli, hogy a Phobosz-Grunt üzemképes: a probléma nem műszaki okokra vezethető vissza, csak a kommunikáció szakadt meg vele. Erre abból következtet, hogy a szonda időnként korrigál, hogy stabilan tarthassa a Föld körüli pályáját. A magassága azonban az elmúlt néhány napban több kilométert csökkent, és kétséges, hogy visszanyerhető-e az irányítás a rádiócsendbe burkolózott jármű felett. Az orosz űrügynökség állítása szerint ebbe a NASA is besegíthet: az általuk üzemeltetett Deep Space Network szatelitek talán képesek lehetnek kapcsolatot teremteni a szondával.

Talán nem lakott területre zuhan

Ha a kapcsolatfelvétel sikertelennek bizonyul, a Phobosz-Grunt jövő januárban eléri a 180 kilométeres magasságot. Ez a kritikus szint: ilyen magasságban minden irányíthatatlan űrjármű zuhanni kezd, majd elég a légkörben. A Phobosz-Grunt esetében ez nem csak azért jelenthet problémát, mert kiszámíthatatlan, hogy hová csapódik be a 13 és fél tonnás szerkezet, hanem az üzemanyagtartályban lévő mérgező hidrazin miatt is.

Független szakértők szerint a hidrazin nem jelent különösebb kockázatot, mivel a légkörbe való belépést követően elég. Az amerikai kormány is cáfolta, hogy a hidrazin veszélyes lenne – legalábbis erre hivatkoztak, amikor 2008-ban kilőtték egy pályát tévesztett műholdjukat. Ezt viszonylag kockázatmentesen tehették meg: kevés esélye volt annak, hogy a műhold lakott területre zuhanjon.

A Phobosz-Grunt esetében azonban nem ez a helyzet. Egyelőre még a becsapódás pontos dátumát is nehéz megjósolni: az orosz űrügynökség állítása szerint az esemény januárra várható. A nemzetközi jog értelmében Oroszországot terhelné a felelősség a hidrozin okozta károkért. Az előrejelzések nem túl optimisták: Michael Listner űrpolitikai szakértő szerint csak reménykedhetünk benne, hogy a szonda az óceánba vagy lakatlan területre zuhan.

A kudarc ismétli önmagát

Oroszország már 1988-ban is megpróbált űrszondát küldeni a Marsra, ám az a kísérlet is hasonló okok miatt hiúsult meg. A hibát akkor figyelmetlenség okozta: az egyik mérnök utasítást adott a szondának, hogy fordítsa el az antennáját a Föld irányából, ám a visszafordítási parancsról megfeledkezett. Az irányítóközponttal fenntartott kapcsolat megszakadt, a szonda pedig célt tévesztve sodródott el.

A Földre potyogó űreszközök száma is megszaporodott az utóbbi időben. Október 23-án a Rosat műhold csapódott be, szeptember 28-án pedig az UARS műhold féltonnányi maradványa hullott a Csendes-óceánba.