![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=skrjjshgja/fastid=eeorncrnbsilkneetelidigetojp/nc=0)
![Muhari Eszter egyetlen mondata új megvilágításba helyezi Szilágyi Áron vereségét](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5749/57492/574921/57492159_4252503_8ccf2af87b3ef3bb7c2b48045ef7ea6c_wm.jpg)
A C/2011 W3 katalógusjelű üstököst egy ausztrál amatőr csillagász, Terry Lovejoy fedezte fel november 27-i felvételein, majd a gyors mozgású, 13 magnitúdós üstököst két nappal később ismét észlelte. Az égitest helyzete és mozgása már ekkor arra utalt, hogy egy napsúroló üstököst kapott lencsevégre. Feltételezését a december 2-án megjelenő első hivatalos pályaelemzések is igazolták.
Eddig a csillagászok kétezer napsúroló üstökös sorsát követték nyomon. A jégből és porból álló égitestek közül eddig egyik sem élte túl a napfürdőt. Az csillagászok azt feltételezték, hogy ez a sors vár a Lovejoyra is, amely mindössze 121 ezer kilométerre volt a Nap felszínétől, ahol a hőmérséklet meghaladta az 1,1 millió Celsius-fokot. A NASA szakembereit valósággal sokkolta, amikor a Lovejoy felbukkant a Nap túloldalán.
Az üstökös nem úszta meg sértetlenül a kalandot: eredeti több millió tonnás tömegének mindössze tíz százaléka maradt meg, és elveszítette a farkát is. „Úgy tűnik, hogy letört az üstökös farka, amelyet a Nap mágneses mezeje ejtett foglyul" – vélekedett W. Dean Pesnell, a NASA napdinamikai obszervatóriumának kutatója.
A csillagászok szerint az üstökös azért nem olvadt el teljesen, mert tömege nagyobb volt a feltételezettnél. W. Dean Pesnell szerint az égitest rokonságban lehet azzal az üstökössel, amely 1106-ban közelítette meg a Napot. A Lovejoy viszont, amely vándorútján egy nagy kört tesz a Naprendszeren keresztül, 800-900 év múlva merészkedhet újból központi csillagunk közelébe.