Héliumot bányásznának a Holdon

"Terveink szerint 2015-ben állandó bázis létesülhet a Holdon, és 2020-ben megkezdődik a ritka hélium-3 izotóp ipari kitermelése" - idézte az ITAR-TASZ hírügynökség Nyikolaj Szevasztyanov, az orosz Energija űrkonszern elnökének egy tudományos tanácskozás keretében elhangzott szavait.

A nemzetközi űrállomás (ISS) jelentős szerepet kap a merész elképzelés megvalósításában. A bázissal a rendszeres kapcsolatot a tervezés alatt álló Clipper űrsikló biztosítaná. Ezen kívül a Parom űrkapszula segíthetne a nehéz teherkonténerek űrbeli szállításában, jelentette ki Szevasztyanov.

A hélium-3 a közönséges hélium radioaktív izotópja, amelyet magfúziónál lehet hasznosítani. A szakértők ideális nukleáris üzemanyagnak tartják, mivel úgy szabadít fel rendkívüli energiát a fúziós reaktorban, hogy az égése során szinte nem keletkezik radioaktív hulladék. Egyes számítások szerint húsz tonna hélium-3 fedezhetné az USA egy évi energiaszükségletét.

Fogj egy rész bórt...

A Biznyesz című orosz üzleti lap szerint a bányászat megkezdéséig még ki kell dolgozni a hélium-3 Földre szállításának módját is. Szakértők meglátása szerint ugyanakkor hiányoznak a szükséges technológiák és pénzügyi feltételek, vagyis a tervekből könnyen utópia válhat.

"A hélium-3 bányászata hatalmas átverés" - jelentette ki az orosz űrkutatás egyik meg nem nevezett szaktekintélye. Szavai szerint ha az amerikaiak 100 milliárd dollárt kénytelenek költeni a puszta holdbázis megépítésére, akkor a műszaki fejlődés jelenlegi állásánál egyszerűen nem lehetséges komplett hélium-3 üzemet építeni.

A csak a Holdon előforduló hélium-3-ra várás helyett inkább a bóralapú reaktor kifejlesztésén kellene dolgozni, véli az orosz szakértő. Ebből az elemből ugyanis sok található a Földön, és nincs szükség feltúrni a Holdat.

Csak viszonylag gyakori

A hélium-3 ugyanis csak viszonylag gyakori a Holdon. A becslések szerint mintegy 0,03 százalékát teszi ki a sima héliumnak, amely a maga részéről szintén csak 10-200 ppm koncentrációban fordul elő a holdkőzetben. Vagyis egyetlen kilogramm He3 kinyeréséhez több tíz millió kilogramm holdkőzetet kellene feldolgozni.

Az Oroszországi Föderációban a következő 10 évben űrkutatásra szánt összeg nem éri el a 11 milliárd dollárt, fejtegette az orosz szakértő. Ezen kívül a hélium-3-at hasznosító fúziós reaktorhoz a többszörösére volna szükség annak energiának, amit a trícium (H₃) fúziója igényel. 2015-ig pedig ilyen technológiát nem fognak kifejleszteni.

Politikai Holdra szállás

Az USA és Kína számára a holdprogram csupán politikai jelentőséggel bír. Az amerikaiak elejét akarják venni, hogy Kína vesse meg elsőként a lábát az égitesten. Az amerikai program további aspektusa a hi-tech fejlesztőcégek finanszírozása az állami költségvetésből.

Nem kétséges ugyanis, hogy a programot a Boeing és a Lockheed vezényelné le, és az erre szánt százmilliárd dollár oroszlánrésze is náluk köt ki. Az orosz állam pedig aligha finanszírozna most egy ilyen ambiciózus és kétséges kimenetelű projektet, írta a Biznyesz.