A Kis Róka (Vulpecula) csillagképben található gázóriás tavaly nyáron került a tudósok érdeklődésének középpontjába, amikor vízgőz nyomait fedezték fel rajta. A víz és a szerves anyagok jelenléte a kulcs az általunk ismert, szénalapú létformák legalapvetőbb építőkockáinak, az aminosavaknak kialakulásához.
Bár a HD 189733b-n az alapanyagok adottak az élet kialakulásához, a körülmények nem: a felszínén 900 Celsius-fok feletti a hőmérséklet. A bolygó a forró Jupiterek családjába tartozó gázóriás, és extrém közel (ötmillió kilométerre, ami a Föld-Nap távolság harmincad része) kering a rendszerének központi csillagához, ami valamivel kisebb, mint a Nap.
A felfedezést a Hubble űrteleszkóppal végzett mérések tették lehetővé, és ahogy a NASA illetékese, Mark Swain a New York Timesnak elmondta, a nagy hír nem is az hogy metánt találtak, hanem az, hogy most először voltak képesek egy Naprendszeren kívüli bolygó kémiai összetételét ilyen mélységben elemezni. Ez pedig azt jelenti, hogy további bolygók feltérképezésével megtalálhatják az exobolygó-kutatók Szent Grálját, azt a planétát, ahol jelen van a víz, a szerves molekulák, és a hőmérséklet is megfelelő. Ilyen feltételeket eddig csak külön-külön találtak.
Az exobolygók kutatásában használt Hubble és Spitzer űrtávcsövek lehetőségeit az ilyen légkörelemzések már kezdik a végletekig kimeríteni, ezért a csillagászok egy emberként várják 2013-at, amikor Föld körüli pályára áll a James Webb infravörös űrteleszkóp. Az amerikai, európai és kanadai űrügynökség közös projektjében készülő, 4,5 milliárd dolláros űrtűvcső messzebbre lát majd mint elődei és nagyobb felbontású képeket készít.