Az amerikai ûrkutatási hivatal, a NASA fokozatosan kikapcsolja a Marson öt hónapja leszállt Phoenix ûrszonda berendezéseit, hogy így energiát takarítson meg és lehetõvé tegye a tudományos kutatás meghosszabbítását még néhány héttel.
A Phoenix májusban landolt a bolygó felszínén, hogy egyebek között talajmintákat véve tanulmányozza, lehetséges volt-e az élet valamely kezdetleges formája a sarkvidéki jellegû környezetben. A Mars északi féltekéjén, ahol a Phoenix leszállt, azóta beköszöntött az tél, ami azt jelenti, hogy napelemeit naponta rövidebb ideig éri a sugárzás és így azok már nem tudnak elegendõ energiát teremteni a mûszerek folyamatos mûködtetéséhez. A NASA mérnökei elektronikus utasítást adtak kedden annak a melegítõnek a leállítására, amely az ûrszonda robotkarját és kemencéjét teszi mûködésre alkalmas hõmérsékletûvé. Három további berendezést az elkövetkezõ hetekben kapcsolnak ki.
Az ûrszonda eddigi kutatásai számos eredményt hoztak. A Phoenix olyan ásványi anyagokat mutatott ki a Marson, amelyek egyértelmûen azt bizonyítják, hogy valaha folyékony halmazállapotú víz volt a vörös bolygó felszínén. Az ûrszonda kalciumkarbonátot, közkeletû nevén mészkövet, illetve csillámot talált, amelyek a földi körülmények között ásványi anyagok és folyékony halmazállapotú víz érintkezésével keletkeznek. A Mars felszínét borító por kémiai összetétele is hasonlít a tengervízben található ásványi anyagok összetételéhez, és ez is azt bizonyítja, hogy a vörös bolygó felszínén valaha folyékony víz volt, amely lehetõvé tehette akár a kezdetleges létformák kialakulását is. Július végén az ûrszerkezetnek sikerült tapasztalati úton megerõsítenie a víz jelenlétét- igaz, csak fagyott vizet talált.
A Phoenix küldetését eredetileg három hónapra tervezték, majd a berendezés jó állapotának köszönhetõen még egy hónappal, szeptember 30-ig hosszabbították meg a programot. A legújabb döntés értelmében a szerkezet esetleg még tovább mûködtethetõ. A Phoenix legfrissebb felvételein már adatokat szolgáltatott a marsi tél beköszöntérõl. A vörös bolygón négy kilométeres magasságban esik a hó, de elpárolog, mielõtt a felszínre érne.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
